Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=154815
MOB:2022/3
Szerzők:Ráczkevy-Deák Gabriella; Besenyő János
Tárgyszavak:EGÉSZSÉGÜGYI DOLGOZÓK; ERŐSZAK; KOMMUNIKÁCIÓ; MAGABIZTOSSÁG
Folyóirat:Orvosi Hetilap - 2022. 163. évf. 28. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/650/650-overview.xml ]


  Egészségügyi dolgozók ellen elkövetett erőszakos cselekedetek : hazai tapasztalatok / Ráczkevy-Deák Gabriella, Besenyő János
  Bibliogr.: p. 1121-1122. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/650.2022.32466
  In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2022. 163. évf. 28. sz., p. 1112-1122. : ill.


Bevezetés: Az egészségügyi dolgozók elleni erőszak nemcsak az alkalmazottak egészségét és méltóságát károsítja, hanem az intézmények biztonságos működését is. Az egészségügyben megjelenő erőszak ezenkívül veszélyt jelent a betegek biztonságára, valamint a betegellátás minőségére is. Célkitűzés: A kutatás célja: képet kapni arról, hogy a magyar egészségügyi intézményekben, ha az egészségügyi dolgozók erőszakos konfliktusba keverednek, van-e kihez forduljanak a munkahelyükön. Szándéka azt megtudni, hogy a dolgozók jelentik-e az őket ért atrocitást. Célja felderíteni, hogy tartanak-e az intézetekben kommunikációs, szimulációs és önvédelmi tréningeket, valamint vizsgálja ezen erőszak-megelőző és -kezelő tréningek magabiztossággal való kapcsolatát. Módszer: A kutatás keresztmetszeti kvantitatív online kérdőívvel történt, 720 egészségügyi szakdolgozó részvételével. Eredmények: Megállapítható, hogy ha atrocitás éri az egészségügyi dolgozót, az leginkább a kollégájához fordul az erőszak közben, az incidens után pedig a főnővértől vagy pszichológustól kér segítséget a probléma feldolgozásához. Szóbeli erőszak esetén 52%-ban, fizikainál 45%-ban nem jelentették az alkalmazottak az erőszakos cselekedetet. Nagyon magas százalékban (39%) nem is tudják a dolgozók, hogy kihez kellene fordulniuk, ha erőszakos incidens éri őket. Az adatok alapján az látható, hogy a kommunikációs tréning önmagában nem elég ahhoz, hogy magabiztosak legyenek, mivel csak az ezen tréningeken való részvétel szignifikánsan nem csökkenti az egy évben átlagosan megélt atrocitások számát. Következtetés: A kapott eredmények azt is üzenhetik, hogy szükséges a kommunikációs tréning, de ez önmagában nem elégséges: követnie kell szimulációs gyakorlatnak, valamint önvédelmi oktatásnak és gyakorlatnak is, mivel az ezeken való részvétel növeli az egészségügyi dolgozók magabiztosságát, a kommunikációs tréningek önmagukban viszont nem. Az intézményekben nincs jelentési kötelezettség, ezért nagyon sok incidens rejtve marad.  Kulcsszavak: egészségügy, munkahelyi erőszak, jelentés, kommunikációs, szimulációs, önvédelmi tréning, magabiztosság