A felmérések szerint a népesség átlagosan 47%-a szenved valamiféle mozgásszervi fájdalomtól. Ezen belül 39-45%-uk fájdalma elhúzódó jellegű, amely orvosi segítséget igényel. Az időskorúnak számító, azaz 65 év feletti felnőttek körében a tartós mozgásszervi fájdalom különösen gyakori panasz, előfordulási aránya e korcsoportban 40 és 60% között mozog. A fájdalmak egy része akut fájdalom, amelynek hátterében vagy gyulladásos folyamat, vagy valamilyen mechanikus eredet áll (időskori reumatoid arthritis, polymyalgia rheumatica, degeneratív gerincelváltozás vagy oszteoporotikus csigolyakompresszió okozta helyi vagy gyöki tényezőkkel szövődő állapotok). A másik, gyakoribb jelenség időskorban a tartós, azaz krónikus fájdalom, melyen olyan fájdalmat értünk, amely már legkevesebb 3 hónapja fennáll. A mozgásszervi megbetegedések jelentősen ronthatják az adott beteg mozgásképességét, illetve többletkockázatot jelentenek elesés, depresszió, szorongás, alvászavar, továbbá a kognitív funkciók vonatkozásában, ezáltal jelentős terhet róva az egészségügyi ellátásra.