A gyermekkori krónikus savós középfülgyulladás (otitis media catarrhalis chronica serosa) kezelésének része a ventilációs tubus (grommet) behelyezése a dobhártyába. A beültetett grommetnek azonban negatív hatása is lehet a gyermekek életminőségére: ha víz alá merülnek, könynyen középfülgennyedés alakulhat ki a dobüregbe direkt módon bejutó, kétes tisztaságú víz miatt. A veszély kivédésére rutinszerűen használt egyéni illeszték sem tökéletes megoldás kellő mértékben, hiszen a víz alatt eltöltött idő függvényében növekszik az illeszték mellett beszivárgó víz mennyisége. A ventilációs tubussal kapcsolatos komplikációk megelőzésére a legbiztosabb megoldást a tubusbeültetés elkerülése adja. A dobüregi szellőzés gátló tényezőjeként az esetek többségében a megnagyobbodott orrmandula játszik szerepet. Feltételezhető tehát, hogy a fülkürt orrgarati lezárását okozó adenoid vegetáció precíz eltávolítása következtében a fülkürtműködés helyreáll. A kezelési stratégiákat illetően, különösen a műtéti megoldásokra vonatkozóan a hazai és külföldi szakmai ajánlások között számos eltérés van. Célunk volt a kórházunkban 2014. 03. 01 és 2019. 04. 30 között elvégzett, az otitis media catarrhalis chronica serosa megoldására irányuló műtéti megoldások retrospektív áttekintése, különös figyelmet fordítva azon esetekre, ahol reoperációra került sor. A fent leírt időszakban 222 esetben végeztünk paracentézist adenotomiával, esetenként az adenotomiával együttes tonsillotomiával vagy tonsillectomiával, első lépésben kerülve a ventilációs tubus beültetését. A gyermekek 5,8%-ánál (13 esetben) volt szükség adenotomia után ventilációs tubus beültetésére. Eredményeink alapján elmondható, hogy a precíziós adenotomiával és egyidejű paracentézissel és dobüregi váladékleszívással kezelt krónikus savós otitisek recidívahajlama alacsony, az adenotomiával együlésben végzett ventilációs tubusbehelyezés az esetek többségében szükségtelen. Kulcsszavak: adenectomia, adenotomia, fülkürtműködési zavar, grommet, ventillációs tubus