A mellkasi fájdalom a családorvostól nehéz és felelősségteljes döntéseket kíván. Bár gyakoriak a banális okok, az akut coronaria-szindróma, a tüdő-embolia vagy a pneumonia nem kerülheti el a figyelmet. Az anamnézis felvételén és a fizikális vizsgálaton kívül legtöbbször mellkasröntgent és EKG-t is kell készíteni. A terhelésre jelentkező, EKG-eltérésekkel járó vagy kardiális kockázati tényezőkkel kísért mellkasi fájdalom további vizsgálatokat is indokol, például a troponinszintek meghatározását és a szív terheléses vizsgálatát. A pulmonális embolia kockázata egy egyszeru szabállyal megbecsülhető, és a D-dimer-szint mérése segít eldönteni, szükség van-e képalkotó vizsgálatokra. A pneumonia lehetőségét, amely a láz, a bronchophonia és a tompa kopogtatási hang alapján vetődik fel, mellkasröntgen erősítheti meg. A szívelégtelenség dyspnoe hiányában nem valószínu; az agyi natriuretikus peptid szintjének mérése tisztázhatja a diagnózist. A tapintással kiváltható fájdalom inkább muszkuloszkeletális, mint ischaemiás eredetű. A mellkasi fájdalommal járó pánikzavart két erre irányuló kérdéssel lehet kizárni.