Sok kritika éri a MMSE-t: nem eléggé érzékeny az enyhe kognitív zavar (mild cognitive impairment, MCI) vizsgálatában, életkortól és iskolázottságtól függ, afáziás beteg vizsgálatára korlátozottan alkalmas, alig vizsgálja a prefrontális funkciókat, illetve a teszt alkalmazásának lehetséges különbségei miatt nehezebben hasonlíthatók össze a különböző vizsgálók eredményei. A Folstein-féle MMSE 1975-ös, közel 50 éve történt megjelenésekor azonban még pneumoencephalographiát és carotis angiographiát használtak a szerkezeti idegrendszeri betegségek diagnosztikájában. A DSMIII (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders) 5 év múlva, 1980-ban, míg az Alzheimer-kór NINCDS-ADRDA (National Institute of Neurological and Communicative Disorders and Stroke and the Alzheimer's Disease and Related Disorders Association) diagnosztikai kritériumai csak 1984-ben jelentek meg. Mindezeket figyelembe véve talán kissé túlzott elvárni, hogy a MMSE alkalmas legyen pl. a frontotemporális demenciák korai szakaszának szűrésére vagy a demencia diagnosztikájára.