A testsúly és a kardiovaszkuláris mortalitás J-görbe jellegű összefüggésének legalacsonyabb pontja általános populáció esetében normális súlytartományra esik, azonban - paradox módon - az obesitas felé tolódik bizonyos magas kockázatú betegcsoportoknál. A tudatos súlycsökkenés mortalitást befolyásoló hatására vonatkozó adatok is ellentmondásosak: egyes tanulmányok ennek negatív, mások pozitív kardiovaszkuláris hatását jelezték. Mindezek azonban érdemben nem változtatták meg a mérvadó ajánlások súlycsökkentő paradigmáját. Az elhízás életmódi vagy gyógyszeres kezelési módszerei kevéssé hatékonyak és előnyös kardiovaszkuláris hatásuk véletlen besorolásos vizsgálatok klinikai végpontjainak a szintjén ez idáig meggyőzően nem igazolódott. A glükagonszerű peptid-1-receptor-agonistákkal végzett diabéteszes vizsgálatokban tapasztalt előnyök és biztonságosság a gyógyszercsoporttal szembeni bizalmat erősítik, az elhízás kezelése során is. A hatékonyabb invazív bariatriai/metabolikus beavatkozásokkal kapcsolatban nem rendelkezünk véletlen besorolásos nagy klinikai vizsgálattal. Kulcsszavak: elhízás, túlsúly, kardiovaszkuláris kockázat, súlycsökkentő kezelés, metabolikus műtét