A prosztaciklinek szerepe a pulmonalis arteriás hipertónia kezelésében / Ágoston Gergely
Bibliogr.: p. 21-22. - Abstr. hun., eng.
In: Cardiologia Hungarica. - ISSN 0133-5595. - 2020. 50. évf. B. suppl., p. 18-22. : ill.
A pulmonalis artériás hipertónia (PAH) jellemzője a pulmonalis vaszkuláris rezisztencia emelkedése, ennek következtében a pulmonalis artéria rendszerében a véráramlás csökkenése és a pulmonalis nyomás progresszív emelkedése. A PAH-ban szenvedő betegek tüdejében a prosztanoidvegyületek közé tartozó, különböző receptorokon ható prosztaciklinek szintje csökkent. Ez hozzájárul a vazodilatátor és vazokonstriktor erők megbomlásához a pulmonalis artériás rendszerben. Az egyensúly helyreállítása érdekében epoprosztenol vagy egyéb prosztaciklin-analógok kerülnek alkalmazásra. A kezelések javítják a fizikális terhelhetőséget, a funkcionális állapotot és a hemodinamikai paramétereket, továbbá az epoprosztenol növeli a PAH-ban szenvedő betegek túlélését. Terápiás előnyeik ellenére a prosztaciklin úton ható készítmények továbbra is alulalkalmazottak a napi gyakorlatban. Ennek legfőbb oka, hogy parenterális alkalmazásuk során néhány mellékhatás, enyhe szövődmény előfordulhat. Mindezek ellenére azonban a prosztaciklin utat célzó terápiák kiemelt és fontos szerepet töltenek be a PAH kezelésében. Az ezen a támadásponton ható, orálisan is adagolható gyógyszerek kifejlesztésével, valamint felhasználóbarátabb adagolórendszerek alkalmazásával a kezelés fent említett kellemetlenségei jelentősen csökkenthetők. Kulcsszavak: pulmonalis arteriás hipertónia, terápia, prosztaciklinek