Az elmúlt néhány évtized során a bevezetésre került specifikus vazodilatátor szerek használata egyértelműen javította a pulmonalis artériás hipertónia (PAH) túlélését, de továbbra is progresszív, magas mortalitású betegségnek kell tekintenünk. A PAH-betegek túlélési esélyeit döntően befolyásolta a terápiás stratégiák fejlődése is: A rendszeres rizikóstratifikáció lehetővé teszi a megfelelően agresszív gyógyszeres terápia kiválasztását. Az ESC/ERS ajánlásában szereplő, több paraméteres rizikóbecslő táblázat valódi rizikót tükröz, és egyaránt használható a terápia megkezdésekor és a követés során. A terápiás cél az alacsony rizikóprofil elérése kell hogy legyen. A közepes rizikójú populáció állapota stabilnak tűnhet, de valójában "metastabil" helyzetről van szó, így ebben a csoportban is agresszívabb kezelési stratégiák alkalmazása szükséges. A kettes vagy hármas kombinációs terápia hatékonyságát erős evidenciák támogatják, és majdnem minden PAH-betegben ajánlható az alkalmazásuk. Kulcsszavak: pulmonalis arteriás hipertónia, rizikóbecslés, prognózis, kombinációs terápia