Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=153129
MOB:2021/4
Szerzők:Fekete Mónika; Szarvas Zsófia; Fazekas-Pongor Vince; Fehér Ágnes; Varga János Tamás
Tárgyszavak:BÉLFLÓRA; BÉLMUCOSA; BETEGSÉG; KOCKÁZAT; PROBIOTIKUMOK
Folyóirat:Egészségfejlesztés - 2021. 62. évf. 4. sz.
[https://ojs.mtak.hu/index.php/egfejl/index]


  Az emberi szervezetben élő baktériumok klinikai jelentősége a gyakorlatban / Fekete Mónika [et al.]
  Bibliogr.: p. 40-43. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.24365/ef.v62i4.6928
  In: Egészségfejlesztés. - ISSN 1786-2434, eISSN 2498-6666. - 2021. 62. évf. 4. sz., p. 31-43. : ill.


Bevezetés: A mikrobiom (az emberi szervezetben élő mikrobák összessége) több milliárd mikroorganiz-musból áll, a benne élő fajok diverzitása és épsége döntő szerepet játszik a gazdaszervezet egészségé-nek fenntartásában. A bél mikrobiom össztömege akár a két kilogrammot is elérheti, kb. egyharmada (30%-a) nagy hasonlóságot mutat a fajok között, azonban 70%-a abszolút egyedi azonosító csakis ránk jellemző, mint az ujjlenyomat. Kutatások leírják, hogy a bélflóra összetétele közvetlen kapcsolatban áll számos betegséggel pl. anyagcserezavarokkal, elhízással, szív- és érrendszeri betegségekkel, depresszi-óval, asztmával stb. Összefoglaló tanulmányunk célja a mikrobiom és módosulásának bemutatása, vala-mint a bél mikrobiom megváltozásával összefüggő betegségek áttekintése, továbbá a táplálkozáson, testmozgáson keresztüli pozitív irányú befolyásolása az egészségfejlesztés tekintetében. Módszertan: Hazai és nemzetközi orvostudományi adatbázisok áttekintése mikrobiom, betegségkoc-kázat, diszbiózis és probiotikum keresőszavakkal. Eredmények: A mikrobiomnak fontos szerepe van az immunrendszer szabályozásában és számtalan betegség kialakulásában azonosították additív tényezőként pl. gyulladásos bélbetegségek, metabolikus eltérések (pl. elhízás, inzulinrezisztencia, cukorbetegség), autoimmun betegségek, neurológiai kórálla-potok (pl. autizmus, Parkinson-kór, Alzheimer-kór), daganatos betegségek (pl. mellrák, vastagbélrák, májrák) esetében. A környezeti tényezők, a szisztémás gyulladás, a betegségek előfordulásának növeke-dése, és az ezzel együtt járó gyógyszerszedés megváltoztatja a mikrobiális közösség összetételét, melyet a fizikai inaktivitás és a bélrendszeren történő áthaladási idő megnövekedése még tovább fokoz. Az idősödéssel és a társuló betegségekkel az olyan kedvező baktériumok, mint a Laktobacillusok és Bifidobaktériumok száma csökken, míg a fakultatív anaerobok (Enterobacteriaceae, Streptococcusok, Staphylococcusok) száma nő, mely pozitív irányba befolyásolható egészséges életmóddal, táplálkozással és fizikai aktivitással. Következtetések: Feltételezhető, hogy a bél mikrobiom számos bélrendszeri és bélrendszeren kívüli kórkép patofiziológiájában központi szerepet tölt be. A mikrobiom-kutatás eddigi eredményei alapján elmondható, hogy a testben élő ökoszisztéma egészségünk alapja és mindent meg kell tennünk épség-ének megőrzése érdekében, mert egészséges életmóddal, megfelelő táplálkozással és mozgással összetétele pozitív irányba befolyásolható és kulcsszerepet tölt be az egészségfejlesztésben. Kulcsszavak: mikrobiom; diszbiózis; bélflóra; betegségkockázat; probiotikum