Az iszkémiás stroke súlyos mértékben károsítja a betegek motoros és nem motoros, kognitív funkcióit, valamint a mozgásteljesítményt és a koordinációt. Vizsgálatunk célja meghatározni a virtuális valóság terápia életminőségre, motoros és klinikai tünetekre gyakorolt hatását iszkémiás stroke-ban szenvedő betegeknél, valamint az akut iszkémiás stroke-os betegek diagnosztikus vizsgálatának értelmezése és a neurológiai státusz megfelelő meghatározása, a betegek további kezelésének feltérképezése kontroll Computer Tomográfia vizsgálat segítségével. Kutatásunkba stroke diagnózissal detektált és kórházi keretek között ápolt 300 beteget választottunk. A betegek a vizsgálat előtt és után is Computer Tomográfia vizsgálaton estek át. A betegeket három csoportba osztottuk, s a különböző kezelések hatásait hasonlítottuk össze a klinikai, a mobilitás, a vérnyomás és az életminőség szempontjából. Háromféle kezelést alkalmaztunk, az első két kezelés során virtuális valóság terápiát használtunk, az egyik csoportnál naponta kétszer, a másiknál napi egyszer. A harmadik csoport a hagyományos kezelést kapta. Elsődleges eredményként a Rankin skálát vizsgáltuk, míg a másodlagos eredmények közé az életminőség, a Beck Depresszió index, a 6MWT teszt, a Berg Balance Scale és posturography tartoztak. A vizsgálat előtti és utáni Computer Tomográfia felvételen érdemi változás nem detektálható, viszont akik részesültek neurorehabilitációban, azoknál a posturography képen javulás látható. A napi kétszeri virtuális valóság terápia edzés összehasonlítva a napi egyszeri intenzív terápiával vagy a napi egyszer alacsonyabb intenzitású standard ellátással, jobb hatást gyakorolt a klinikai és motoros tünetekre, a vérnyomásra és az életminőségre az iszkémiás strokeban szenvedőknél, ami Computer Tomográfia felvétellel is alátámasztható.  Kulcsszavak: életminőség, rehabilitáció, virtuális valóság, stroke