Az egészségügyi kiadások folyamatos növekedése figyelhető meg egész Európában és az egészségügyi ellátások biztosítása egyre nagyobb részét teszi ki a közkiadásoknak (az EU tagállamok nemzeti össztermékük 6-15%-át költik az egészségügyre). A növekvő költségek mögött a demográfiai változások, az egészségtelen életmódból eredő krónikus betegségek drámai emelkedése, az új technológiák és termékek magas ára, az egyre specifikusabb készségekre való igény és a magas szintű ellátás iránti kereslet húzódnak meg. Az egészségügyi ellátórendszer radikális újjászervezésére van szükség, ami magában foglalja az egészségügyi és szociális szolgáltatások nyújtásának integrációját a betegek igényei szerint. A technológia a jobb hatékonyság, az alacsonyabb költségek és a jobb egészségi kimenetek biztosításával tud hozzájárulni a kihívások leküzdéséhez. Az egészségügyi ágazat és az egészségügyi információs rendszerek reformjára irányuló kezdeményezések révén a tagállamok jelenleg aktívan építik ki és fejlesztik az e-egészségügy nemzeti alapjait. Tisztában vannak az e-egészségügy szerepével az egészségügyi ellátások egyetemessé tételének elérésében. A tagállamok to váb bá érzékelik a nemzeti politikák, stra tégiák és irányítás szükségességét a fejlődéshez és a be fektetések hosszú távú fenntarthatóságához. A magyar egészségügyben végbemenő aktív változások felhívták a kórházi vezetők figyelmét arra, hogy a hatékonyabb és eredményesebb kórházi működéshez elengedhetetlen, hogy naprakész és valid információkkal rendelkezzen az intézményi menedzsment a működés valamennyi területén (klinikai, gazdasági stb.). Erre a COVID-19 járvány és az azzal kapcsolatos többszöri rendundáns adatkérési - adatszolgáltatási dömping is rávilágított.