Amit (nemcsak) a kardiológusnak érdemes tudni a Covid-19-ről / Hepp Tamás, Cséke Balázs, Benczúr Béla
Bibliogr.: p. 179. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.33616/lam.30.015
In: Lege Artis Medicinae. - ISSN 0688-4811. - 2020. 30. évf. 4-5. sz., p. 171-179. : ill.
A 2019 végén a Kínából, Hubei tartomány fővárosából, Wuhanból kiindult SARS-CoV-2 vírusfertőzés világméretű járványt robbantott ki, mely április elejéig 1,5 millió igazolt fertőzést és közel 100 000 halálesetet okozott. Az első kínai betegek kezelésének tapasztalatai alapján a diabetes, a hypertonia és a szív-ér rendszeri betegségek nagyon gyakoriak Covid-fertőzött betegekben, és ezek a kísérő állapotok sokkal rosszabb életkilátásokkal jártak. Ahogyan a korábbi SARS-CoV-1, a mostani SARS-CoV-2 vírus is az ACE2 sejtfelszíni enzimet használja receptorként az alveolaris sejtekbe való bejutáshoz. Felmerült a gyanú, hogy a széles körben használt ACE-gátló vagy ARB-terápia veszélyeztetheti a Covid-19-fertőzött betegeket, mivel ezek a szerek növelik az ACE2 enzim expresszióját. Más szempontból viszont akár előnyös is lehet a RAAS- (renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer) gátlás, mivel az ACE2 másik hatása, hogy ellensúlyozza az angiotenzin II kedvezőtlen hatásait. Az összefoglaló közleményben a szerzők arra vállalkoztak, hogy áttekintik az elérhető legfrissebb szakirodalmat, és összegzik a Covid-19 és a cardiovascularis betegségek összefüggéseit. Kihangsúlyozzák, hogy jelenleg nincsenek egyértelmű humán bizonyítékok arra vonatkozóan, vajon veszélyes vagy kedvező-e a RAAS-gátló kezelés a Covid-fertőzöttekben. Kulcsszavak: RAAS-gátlás, COVID-19, ACE2, SARS-CoV-2, cardiovascularis kísérő állapotok, hosszú távú cardialis hatások