Magyarországon az orvos-beteg találkozások 70%-a az alapellátásban valósul meg, ezért a háziorvosnak kulcsszerepe van a COVID-19 fertőzésre gyanús betegek kiszűrésében, az otthoni karanténban lévő betegek kezelésének irányításában, az esetleges állapotromlás időben történő felismerésében. Emellett el kell látni a praxishoz tartozó többi, nem COVID-19 fertőzött beteget is. A COVID-19 világjárvány így jelentős terhet ró az alapellátásra is. A magyarországi háziorvosok életkori átlaga 58,2 év, 10%-uk 70 év feletti, ahol a koronavírus halálozása meghaladja a 8%-ot. Sokuk ezért telefonvégről dolgozik. A gyanús tüneteket észlelő betegek telefonon fordulhatnak háziorvosukhoz, aki egy előre összeállított csekklista alapján dönti el, hogy fenn áll-e COVID-19 fertőzés veszélye. Ezután szükséges az OMSZ-nál mintavételezést kérvényezni, a beteget házi karanténba helyezni. Fontos továbbá a betegség pontos BNO kódolása is. A nem COVID-19-ben szenvedő betegek ellátása gyökeresen átalakult. A páciensek csak halaszthatatlan, akut esetekben találkozhatnak háziorvosukkal, minden más orvos-beteg konzultáció telefonon történik. Számos országban gond a háziorvosok körében a nem elegendő védőfelszerelés készlet. Hazánkban ez különösen nagy probléma, mivel a háziorvosok jelentős hányada életkoránál fogva veszélyeztett csoportba tartozik. Nemzetközi adatok alapján erre részlegesen ugyan, de megoldást nyújthat a videokonzultáció bevezetése a háziorvosi gyakorlatba. A járvány valószínűleg nem hagyja változás nélkül az egészségügyi ellátás, ezen belül a háziorvosi rendszer jövőbeli működését sem. Az internetes kapcsolattartást a járvány után még szélesebb körben, hatékonyabban ki lehetne használni.  Kulcsszavak: COVID-19-fertőzés, alapellátás, háziorvos