Célkitűzés : A fizikai aktivitás, továbbá a mentális egészség vizsgálata , különös tekintettel a zönértékelt egészségre, társas támogatásra, önértékelésre, depresszióra valamint a dohányzási és alkoholfogyasztási szokásokra, a magyarországi néptáncosok körében. Módszerek : Online kérdőíves adatfel vétel, amely tartalmaz saját szerkesztésű kérdéseket, valamint az ELEF 2014 és a HBSC 2014 egyes kérdéscsoportjait, a Rosenberg Önértékelési Skálát, és a BECK depresszió skála rövidített változatát. Eredmények : A kutatásban 290 fő vett részt, melyből 32 fő 4 évnél kevesebb, 258 fő 4 évnél több ideje táncol. A néptáncban eltöltött évek száma és az önértékelés között pozitív, de gyenge szignifikáns kapcsolat (p=0,003) van. A probléma megbeszélés lehetősége és a néptánccsoport támogató szerepe között a kapcsolat szignifikáns (p=0,000). A vizsgálatban résztvevők önértékelt egészsége jobb, mint az ELEF 2014 es kutatásban részt vevő 14 év feletti magyar populáció körében, továbbá a néptáncos férfiak körében a depresszió előfordulása alacsonyabb, míg a nők körében a súlyos forma gyakorisága jóval alacsonyabb ( 2,5% ), mint az átlagnépességben (4,3% ). A rendszeres és alkalmi dohányzás közel azonos a rányú a két kutatásban (26,2% 27,5%), míg a heti (32,1% 14,9%) és havi alkoholfogyasztás (40,3% 22,4%) gyakorisága a néptáncosok körében magasabb, a napi szintű fogyasztás viszont alacsonyabb. Következtetések: Igazolódott a néptánc pozitív hatása mind a mentális, mind a fizikai egészségre. A néptánc és a csoporthoz tartozás az önértékelést, társas támogatást és szubjektív egészségérzetet növelte, a depressziót pedig csökkentette. A dohányzás gyakorisága azonban csak kevéssel alacsonyabb a vizsgált mintában, mint az átlagnépességben, az alkoholfogyaszt ás esetén pedig csak a napi szintű fogyasztás esetében protektív tényező. Más kutatásokkal egybecseng, hogy a nők a rizikómagatartások vonatkozásában felzárkóznak a fé rfiakhoz a fiatal populációban.  Kulcsszavak : néptánc, depresszió, önértékelés, társas támogatottság