A tüdőből kilégzett levegő vizsgálatával a légutakban zajló patológiás folyamatokról információ nyerhető. Az ide tartozó vizsgálómódszerek közül a frakcionált kilégzett nitrogén-monoxid (FENO) koncentráció mérése az eosinophil típusú légúti gyulladás monitorozásának eszköze, míg a kilégzett szén-monoxid (CO) szint meghatározásával a dohányzásra lehet következtetni. A vizsgálómódszerek egy másik csoportja az illékony szerves vegyületek (VOC) és a kilégzett levegő kondenzátumának (EBC) analízisére irányul. Jól-lehet számos megfigyelés utal arra, hogy a tüdőbetegségekben a VOC-ok mintázata jellegzetes módon megváltozik, illetve arra vonatkozóan is sok adat van, hogy EBC összetételének változásából kóros légúti folyamatokra lehet következtetni, e módszerek legnagyobb problémája a standardizálásban rejlik. Ennek következtében e technikák klinikai alkalmazása még várat magára. Kulcsszavak: analízis, asztma, biomarker, COPD, kondenzátum, gyulladás