A malignus daganatok és a stroke együttesen gyakran fordulnak elő a stroke tradicionális rizikófaktoraival (magas vérnyomás, hyperlipidaemia, cukorbetegség, elhízás, dohányzás) rendelkező betegekben. Az elmúlt évtized kutatási eredményei alátámasztották, hogy a rosszindulatú daganatban szenvedő betegekben szignifikánsan nagyobb a stroke kockázata. A malignus daganatokhoz társuló stroke a leggyakrabban a malignus daganat diagnózisát követő fél-egy év során jelentkezik. A kapcsolat a másik irányban is létezik: stroke-betegek követése során malignus daganat szignifikánsan gyakrabban jelent meg, mint a stroke-mentes kontrollcsoportban. A daganatot a leginkább a stroke utáni első hat hónapban diagnosztizálják. A korábban nem ismert rosszindulatú daganat időnként az akut stroke kezelése során derül ki. Ismeretlen eredetű stroke (cryptogen stroke) hátterében rosszindulatú tumorhoz társuló hiperkoagulabilitás is feltételezhető. A háttérben a leggyakrabban tüdőrák áll, ezt az emlőcarcinoma és a melanoma követi. Jelenleg nincs ajánlás a felismert malignus daganatok esetében a stroke primer prevenciójára. A malignus tumor mellett jelentkező akut ischaemiás stroke kezelésére a rekombináns szöveti plazminogénaktivátorral történő intravénás thrombolysis alkalmazható a várható túlélés és a vérzésveszély mérlegelésével; a mechanikus thrombectomia alkalmazásáról kevés az adat, irányelvszintű ajánlások még nincsenek. A másodlagos stroke-prevencióra a kis molekulasúlyú heparinnal történő antikoagulálást javasolják. Jelenleg még nem ismerjük pontos részleteiben a daganat által okozott hiperkoaguláció mechanizmusát, ezért még nem ismert, hogy mi a legjobb módszer tumoros betegeknél a stroke megelőzésére. Nincsenek jól definiált ajánlások arra sem, hogy milyen esetekben lenne indokolt tumorkeresés cryptogen stroke-os betegekben.  Kulcsszavak: tumorokhoz társuló stroke, patomechanizmus, daganat által okozott hiperkoaguláció, tumorokhoz társuló thrombosis, cryptogen stroke