A daganatos progresszió végső lépése az áttétes betegség kifejlődése. A folyamat biológiai alapjai nagyrészt tisztázottak, de molekuláris háttere nem. Ebben a folyamatban a daganatsejtek maximális kollaborációs és alkalmazkodóképessége fejlődik ki az extrém környezethez és a különféle normális sejtekhez, ami miatt az áttétképzés szervspecifikus formában valósul meg. A szervi áttétek a primer tumortól is, de sajnos egymástól is különböznek, ami azt is jelenti, hogy ez a különbözőség genetikailag is fennáll. Az áttétes betegség és a progresszió hiperszenzitív monitorozása ma már lehetséges molekuláris eszközökkel. Addig is, amíg nem rendelkezünk a különféle szervi áttéttípusok kezelésére specifikusabb terápiákkal (a csontáttétekhez hasonlóan), arra kell törekedni, hogy a meglévő terápiás modalitásokat lehetőleg a metasztatikus betegség és nem a primer tumor jellemzői alapján tervezzük.  Kulcsszavak: daganatos progresszió, áttétképzés, metasztázis, diagnosztika, terápia