Napjaink tudományos közleményei kiemelten foglalkoznak a COVID-19 járványügyi adataival, a vírusfertőzés patomechanizmusával, és egyben mérlegelik a lehetséges terápiák egész sorát, beleértve a régi és az új készítmények indikációs területének kibővítését, potenciális felhasználását. Ennek kapcsán ismét előkerült a D-vitamin potenciális szerepe és lehetséges hatásainak újraértékelése a kiegészítő terápiák között a vírusfertőzések megelőzésében és a következményesen kialakuló, gyakran súlyos állapotok számának csökkentésében. A D-vitamin-hiány megszüntetése hasznos lehet a megelőzésben, de akár a kórházi ellátást igénylő, komplikált, súlyos esetek kiegészítő kezelésében is. A D-vitamin az immunrendszer modulálásán keresztül több úton is beavatkozhat az immunválaszba, és így csökkentheti a fertőzés klinikai tüneteinek súlyosságát a vírus replikációs sebességének lassítása, a proinflammatorikus citokinek mennyiségének csökkentése és a felborult immunválasz helyreállítása révén. A D-vitamin kiegészítő alkalmazása manifeszt vitaminhiányban mindenképp, de még szuboptimális ellátottság esetén is az előny/kockázat arány szempontjából kedvező. Jelen tudásunk alapján, az alkalmazással kapcsolatos jelentős klinikai tapasztalat és az elméleti háttér ismeretében akár hipotézisként is érdemes megfontolni a céltartomány eléréséhez szükséges megfelelő mennyiségű D-vitamin pótlását a COVID-19-járvány idején, hiszen a lakosság, és főleg az idősek, de a kórházi egészségügyi személyzet esetében is, alapvető cél a fertőzések számának csökkentése, a kritikus, intenzív kezelést igénylő állapotok és a fatális kimenetelű esetek megelőzése.