Bevezetés: A koleszterinszint a köztudatban elsősorban mint cardiovascularis rizikófaktor van jelen. Nem mellékes azonban, hogy akár a magas, akár az alacsony koleszterinszint direkt összefüggésbe hozható számos pszichiátriai kórképpel. Célkitűzés: A jelen tanulmány célja felhívni a figyelmet a holisztikus nézőpont kialakítására, hisz a hypercholesterinaemia korai cardiovascularis elhalálozáshoz vezethet, viszont alacsony koleszterinszint esetén megnövekedhet a hangulatzavarra és főleg az öngyilkosságra való hajlam. Módszer: Kutatásunkban 200 olyan pszichiátriai beteg összkoleszterinszintjét vizsgáltuk meg, akik öngyilkossági gondolatokkal küszködtek. Az öngyilkossági veszélyt a Modified Scale for Suicide Ideation (Miller és mtsai) segítségével mértük. Eredmények: Az elért pontszámok alapján 3 kategóriába soroltuk a betegeket: 52 minimális suicid késztetésű, 49 középsúlyos és 99 súlyos rizikójú beteg. A legsúlyosabb kategóriába tartozó betegek nagy többségének (83 páciens, 84%) összkoleszterinje 4,5 mmol/l alatti volt. A másik két kategóriában ezen arány jelentősen kisebbnek bizonyult: a minimális suicid késztetésű kategóriában ez az érték csak 3 betegre (6%) volt vonatkoztatható, és a középsúlyosak esetén is csak 13 betegre (29%). Megbeszélés: Ezen tanulmányunk hátrányát képezheti a relatíve kis betegszám és a longitudinális utánkövetés megvalósításának hiánya. Következtetés: Jelen eredményeink alapján jogosan vetődhet fel a koleszterinszint mérésének rutinszerű bevezetése mint hatásos, szűrésre alkalmas öngyilkossági rizikófaktor biomarker.  Kulcsszavak: depresszió, öngyilkosság, koleszterin, biomarker