Bevezetés: A HbA1c integrált retrospektív mutatója az elmúlt időszak vércukrának, rendszeres vizsgálata a cukorbetegek anyagcserekontrolljának megítélésében elengedhetetlen. Helyes értékelése azonban nem egyszerű, mert a HbA1c és a vércukor közötti összefüggés nem lineáris. A mérést közvetlenül megelőző hyperglykaemiás epizódok hatása a HbA1c szintjére nagyobb, mint azoké, amelyek régebben történtek. A jelenségre a glikáció biokinetikus modellje ad magyarázatot. Célkitűzés: A mért és a biokinetikus modell alapján számított HbA1c közötti egyezés, illetve diszkordancia vizsgálata. Módszer: A vizsgálatokat 157, 1-es és 2-es típusú cukorbeteg 1793, laboratóriumban mért éhomi vércukor- és 511 HbA1c-adatából végeztük. A különbséget a glikációs index segítségével számítottuk, amely a mért és a számított HbA1c-érték aránya. Eredmények: Egyezést mindössze a vizsgált betegek kevesebb mint egyötödödében találtunk, 60%-ban az index értéke alacsony (<0,95) és 21%-ban magas (>1,05) volt. Az adatok részletes analízise szerint jó anyagcserekontroll esetében gyakoribb a vártnál magasabb, mért HbA1c-érték, mint a biokinetikus egyenlet által számítotté, és rosszabb kontroll (magasabb átlagos vércukor) esetében ez fordítva van. Egyezés esetén a regressziós egyenlet együtthatói gyakorlatilag azonosak a modell alapján számított értékekkel. Következtetés: Vizsgálataink felvetik azt a lehetőséget, hogy a biokinetikus modell magyarázatot adhat a vércukor és a HbA1c közötti diszkordanciára.  Kulcsszavak: hemoglobinglikáció, HbA1c, glikációs index, biokinetikus modell, diabetes mellitus