Pszichiátriai, pszichoterápiás munkánk elképzelhetetlen terápiás kapcsolat nélkül. Az új koronavírus okozta világjárvány a tragikus veszteségeken túl épp a járványügyi intézkedések leghatékonyabb eszközei - a szociális távolságtartás és izoláció -, az emberi kapcsolattartás új szabályai révén okozta a legmarkánsabb, legmélyrehatóbb következményeket, társadalomra, gazdaságra, intézményekre és egyénekre nézve egyaránt. Ebben a "távolságtartó" helyzetben a kapcsolat fenntarthatósága, biztonsága a pszichiátriai és pszichoterápiás munka legfőbb kihívását jelentette. A pszichotikus betegek, akik betegségük következtében számos - egészségügyi, egzisztenciális és pszichés - szempontból fokozottan veszélyeztetettjei a járványnak, mindemellett kapcsolataikban is különösen esékenyek. Ezért a velük való terápiás munkában e kapcsolat fenntartása, biztonságának megőrzése mindig központi kérdés. Tanulmányunkban bemutatjuk, hogy milyen speciális munkamódban dolgoztunk pszichotikus betegeinkkel a járvány idején, milyen kihívásokkal kellett szembenéznünk, milyen megoldásokat találtunk, és milyen nehézségeket és sikereket éltünk meg a terápiás kapcsolat, betegeink és teamünk biztonságát őrizve.  Kulcsszavak: pszichózis, kognitív rehabilitáció, szociális távolságtartás, terápiás kapcsolat