Külső beavatkozás nélkül a megszületés után a köldökkeringés átlagosan 2-3 percig perzisztál, amely biztosítja, hogy a vajúdás alatt a lepényi kompartmentbe rekedt vérvolumen visszatöltődjék az újszülöttbe. Ez magyarázza, hogy késleltetett köldökellátás hatására az újszülöttek keringő vérvolumene, hematokritértéke, születési súlya nagyobb, továbbá a csecsemőkori anémia és vashiány ritkábban fordul elő. A megszületéssel kapcsolatos sikeres keringési adaptáció szorosan kapcsolódik az első légvételekhez, a tüdő areációjához. Nem légző újszülöttekben az azonnali köldökzsinór-lefogás hatására mindössze négy szívciklus alatt 30%-kal emelkedik a vérnyomás, ezzel egy időben a lepény felöli véráramlás hirtelen megszűnése és a még elégtelen tüdőkeringés miatt a preload 30-50%-kal csökken, ami sokkállapotot okoz. Emiatt a koraszülöttek, asphyxiás vagy egyéb okból deprimált újszülöttek esetében még nagyobb jelentőségű a köldökzsinór-lefogás halasztása mindaddig, amíg a tüdő légtartalma kialakul, akár spontán vagy mesterséges lélegeztetés hatására. Ennek az új eljárásnak ?élettanilag megalapozott? vagy ?fiziológiás? köldökzsinór-ellátás az elnevezése. Az eddigi tapasztalatok alapján a késleltetett vagy fiziológiás köldökzsinór-lefogás érdemben nem növeli a postpartum vérvesztést és nem veszélyezteti az anya egészségét. Az elkövetkező években várható, hogy a késleltetett és a fiziológiás köldökzsinór-ellátás kedvező hatásait egyre több kutatási eredmény fogja alátámasztani és ebből fakadóan nemzetközi és hazai ajánlások javasolni fogják az általános alkalmazást. A 2016-ban, hazai NIC-ekben kezelt kora- és újszülöttek körében végzett felmérés alapján (n=5071) a késleltetett köldökzsinór-ellátás gyakorisága nem érte el a 20%-ot. Kulcsszavak: magzati keringés, késleltetett köldökzsinór-ellátás, fiziológiás köldökzsinór-ellátás, újszülött reszuszcitáció