A digitális forradalom korszakában az emberiség életmódja teljes átalakuláson megy keresztül. Ez a tény mind az otthoni, szabadidős tevékenységek, mind a munkahelyi környezet tekintetében változást hoz létre életvitelünkben. Az elmúlt évszázad derekától napjainkig a munkahelyek jellege nagyrészt átformálódott, s az ülő testtartásban folyó munkavégzés dominál. Az így kialakult kényszertartások nemcsak a mozgásszervek patofiziológiájának palettáját tették változatosabbá, hanem a szív- és érrendszer működésére, az anyagcserére hatnak bizonyíthatóan negatív módon, kétszeresére növelve a diabétesz, a szívbetegségek kialakulása és a halál kockázatát. Megjelentek olyan mozgásszervi kórképek, amelyek manapság népbetegségnek számítanak (HDI, cervicobrachialgia, lumboischialgia), s tudományosan kimutatható, hogy nagyrészt mind az ülő életmód/ munkahely, mind a tartósan álló testhelyzetben végzett munka ártalmas. Bebizonyosodott, hogy a krónikus mozgásszervi betegségek kóroktanán kívül ez az életvitel is felelős a vénás rendszer elégtelenségeiért, az artériás oldal szűkületeiért, s a pszichés problémák, a spontán vetélések, a koraszülések is összefüggésbe hozhatók az ülő és az álló munkahelyek környezeti hatásaival. A riasztó adatok generálták a nemzetközi szakértői csoport szakmai ajánlását, amely munkafázisok átalakítására, segédeszközök alkalmazására tett javaslatok révén segít megoldani civilizációnk munkaegészségügyi kihívásait.