A fejlett társadalmakban, így hazánkban is, kiemelkedő morbiditási és mortalitási problémát jelentenek a szív- és érrendszeri betegségek (ISZB). A 2019-es évben minden második honfitársunk halálát ez a betegségegyüttes okozta (1), ami hozzávetőlegesen hatvannégyezer emberi életet jelent. A magas szám ellenére azonban tíz év alatt sikerült jelentősen csökkenteni ezen eseteket, amikor is 6-8000 addicionális halálesetet követelt az ISZB (2). Köszönhető ezen pozitív változás mind a javuló elsődleges prevenciónak, mind a minőségében minden szempontból nyugat-európai normákat elérő, akut koronáriaszindróma- (acute coronary syndrome, ACS) ellátásnak. Hazánk teljes lakosságát a nap 24 órájában, az év bármelyik napján, ACS esetén dedikált katéteres centrum tudja fogadni, ahol az életmentő beavatkozás megtörténhet. Ahhoz, hogy a tíz év eredményeit egyrészt megtartsuk, másrészt lehetőség szerint tovább javítsuk, elengedhetetlen a megfelelő szekunder prevenció fenntartása, népszerűsítése és folyamatos nyomon követése.