Háttér: A perkután transzkoronáriás septalis myocardium ablatio (PTSMA) a bal kamra kifolyótraktus csúcsgradiens csökkentésére kifejlesztett eljárás obstruktív hipertrófiás cardiomyopathiában (HCM). Célkitűzés: Célunk az volt, hogy klinikánkon PTSMA-n átesett betegek hosszú távú utánkövetési adatait elemezzük. Betegek és módszerek: 2005 márciusa és 2017 decembere között 55 betegben végeztünk kontraszt echokardiográfia vezérelt PTSMA-t. Huszonhárom esetben a beavatkozás feladására kényszerültünk, mert a kontraszt echokardiográfia abnormis kollaterálisok által ellátott szívizomterületeket igazolt. A 32 elvégzett esetben (19 nő, 13 férfi, átlagéletkor 51+-14 év) 3 és 12 hónapos kontrollra került sor teljes körű kardiális felméréssel. Eredmények: Haláleset, major aritmia, végleges PM-implantációt igénylő AV-blokk nem történt a beavatkozások és az utánkövetés alatt. A betegek NYHA-stádiuma szignifikánsan javult mind a 3 hónapos kontrollkor (p<0,0001), mind a 12 hónapos kontrollkor (p=0,0008). A beavatkozás után 13 esetben alakult ki szárblokk (típusosan RBBB), amely a 12 hónapos kontrollkor is megmaradt. Az echokardiográfiával meghatározott nyugalmi bal kamrai kifolyótraktus (LVOT) csúcsgradiens szignifikánsan csökkent mind a háromhónapos (80+-33 vs. 40+-46 Hgmm, p=0,0099) mind az egyéves utánkövetéskor (75+-38 vs. 37+-31 Hgmm, p=0,039), a provokált gradienshez hasonlóan (3 hónap: 124+-44 vs. 57+-55 Hgmm, p=0,0016; 12 hónap: 136+-45 vs. 81+-61 Hgmm p=0,0469). Az átlagosan 5+-3 éves utánkövetés alatt haláleset a betegcsoportban nem történt. Összefoglalás: A perkután transzkoronáriás septalis myocardium ablatio rövid és hosszú távon is hatásosan csökkenti mind a nyugalmi mind a terhelés indukálta bal kamrai kifolyótraktus gradienst, amellyel egyidejűleg a betegek klinikai tünetei is kifejezett javulást mutatnak.  Kulcsszavak: hipertrófiás cardiomyopathia, perkután transzkoronáriás septalis myocardium ablatio, kontraszt echokardiográfia