A multimorbiditás, vagyis legalább két-három idült patológiás fizikális, vagy mentális állapot egyidejű jelenléte nagy kihívást jelent mind az idős betegre, mind az egészségügyi ellátórendszerre. Ez az állapot csökkent életminőséget, beszűkült működést, nagy kezelési terheket, túlgyógyszerelést (polifarmaciát) káros interakciókkal és speciálisan szervezett egészségügyi ellátási igényt eredményez. Az egyedi (kóros) egészségállapotokról szóló bizonyíték alapú terápiás irányelvek nem alkalmazhatók, mivel a bizonyítékok jórészt olyan egyedi (kóros) állapotokra alkalmazott terápiás beavatkozásokat alkalmazó vizsgálatokon alapulnak, amelyekből a multimorbid személyeket mindig kizárták. A betegellátóknak valamennyi állapotot és kezelést egyidejűleg kell értékelni és mérlegelni. Jelenleg irreálisnak látszik egy olyan cél, hogy az idült kóros körülmények társulásainak potenciálisan igen nagy számú változatára egyaránt irányelvek kerüljenek kidolgozásra. Ezeken a kihívásokon túlmenően a dolgozat áttekinti azt is, hogy mi a jelentősége az összekapcsolódó krónikus kórállapotok számos összetétel-változatának, és mi a jelentősége annak, hogy a leggyakoribb összetétel változatokban meglévő betegségekre vonatkozóan közös kockázati tényezőket próbálnak találni.