A szisztémás amyloidosisok szívet érintő formái egyre gyakrabban kerülnek felismerésre. Ennek egyik oka az egyre érzékenyebb képalkotó vizsgálatok széles körű alkalmazása. Másik tényező, hogy szinte az összes forma esetében új, jelentős klinikai haszonnal kecsegtető gyógyszeres kezelési lehetőségek sora jelent meg az elmúlt években. Elsősorban ismeretlen eredetű balkamra-hipertrófia, megtartott ejekciós frakcióval járó szívelégtelenség, low flow-low grade aortabillentyű-szűkület esetén, egyéb meglévő klinikai gyanújelek fennállásakor kell a betegségre gondolni. Ismert szisztémás amyloidosisok esetén is indokolt a szív érintettségének szűrése. A jelenlegi hosszú diagnosztikus késlekedés csökkentésének feltétele, hogy a klinikusok, valamint az echokardiográfiát végzők gondoljanak a betegségre. Fontos a szívamyloidosis diagnosztikájában élvonalbeli szerepet játszó kardiális képalkotó vizsgálatok megfelelő indikációkkal történő elvégzése. Jelen közlemény apropóját a közelmúltban a témával foglalkozó konszenzusdokumentum megjelenése adja. Az összefoglaló didaktikus segítséget próbál adni a szívamyloidosis diagnosztikájához, kiemelve a képalkotó vizsgálatok szerepét. Kulcsszavak: szívamyloidosis, echokardiográfia, szcintigráfiás vizsgálat, szív-mágnesesrezonancia, képalkotás