Egy családtag alkoholfüggése a családi viszonyokat is átrajzolja és diszfunkcionális kapcsolati hálót hoz létre. Ezért az egyén és a család viszonyát, a fellépő kölcsönhatásokat és folyamatokat az alkoholbeteg viselkedésének megértése miatt a terápia során vizsgálni szükséges. Ennek tudományos alapját a családtagoknak a kóros alkoholhasználati rendellenességek kialakulásában és fenntartásában játszott szerepének vizsgálata során kapott megfigyelések adják. A családban élés a családi státuszhoz kötődő szerephez kapcsolódó szerepelvárások teljesítése révén valósul meg. Ha a státuszhoz kapcsolódó szerepelvárás és az egyénnek a szerep betöltésére való képessége között diszkrepancia alakul ki, akkor diszfunkcionális helyzetről beszélhetünk. Jelen munkában két alkoholfüggő beteg családi viszonyrendszerét elemeztük. Mindkét családban sikerült azonosítani a konspiráló/félrenéző családtagot, aki leginkább vagy a házastárs, vagy az anya, vagy esetenként mindkettő, rátaláltunk a diszfunkcionális apákra és mindkét családban ott van egy önmagát feláldozó családtag, aki mindkét esetben a leánygyermek volt. Ismert, hogy a hozzátartozók maguk is hozzájárulnak az alkoholfüggőség fennmaradásához, az alkoholista játszma továbbéléséhez, ezért a család terápiába vonására törekedni kell. Mivel egy nős férfi legfontosabb kapcsolata optimális esetben a felesége, a kettejük közötti interakció a jelenség fennmaradása szempontjából meghatározó, ami a "wife of alcoholic" terminus technicus megszületéséhez vezetett. Ám ez a megközelítés valószínűleg változtatásra szorul, mert a férfi/nő arány az italozást illetően már az 1980-as évektől átalakult, s a női részarány növekedni kezdett. Így vélhetően a "partner of alcoholic" fogalom használata jobban leírja a mai valóságot. Az addikt beteg gyógyulásához a családtagok bevonása is szükséges. Komoly nehézséget jelent azonban a családtagok elidegenedése a függőtől, illetve a magyar szerzők által már korábban felvetett probléma, hogy az ellátórendszerben igénybe vehető szolgáltatásokról gyakran kiderül, nem elegendőek a gyógyuláshoz. A statisztikai adatok is az ellátórendszer betegmegtartó képességének csökkenését jelzik. Ezért fontos lenne az addiktológiai gondozóhálózat szerepének és lehetőségeinek, illetve finanszírozásának újragondolása. Kulcsszavak: alkoholfüggőség, szerephiány, szerep inkonzisztencia, szerep deviancia, társfüggőség, alkoholista játszma