Extrémen alacsony koleszterin elérésénél sem rajzolódik ki J-görbe a kardiovaszkuláris eseményekből és a mellékhatások sem szaporodnak meg. A kardiovaszkuláris kockázatbesorolás eredményeként megfogalmazható legfontosabb kérdés a lipidterápiára vonatkozik: kell-e koleszterincsökkentő, s amennyiben igen, milyen célértékkel és induló dózissal. Az európai ateroszklerózis irányelv szerint a statin megfontolása jelenleg 1-4% közötti SCORE-nál és mélyen átlag alatti, 2,6 mmol/l LDL-C-től javasolt, ha az életmódkezelés nem elegendő. Az új amerikai ACC/AHA koleszterinkezelési irányelv bizonyos esetekben ismét javasolja a küszöb LDL-C-célértékek alkalmazását is, ugyanakkor tartózkodóbbá és a primer prevenció szempontrendszere tekintetében sokkal bonyolultabbá vált. Az ajánlásokban 1,4 mmol/l alatti LDL-C-célérték is megjelent az extrém magas kockázati kategóriában. A kombinációs és/vagy időskori koleszterincsökkentés tekintetében az irányelvek eléggé megosztottak, mind a primer, mind a szekunder prevenció területén. A "statin-intolerancia" dózis vagy szer szerinti függése nem igazoldott a véletlen besorolásos vizsgálatokban. A betegtájékoztatóban felsorolt lehetséges mellékhatások nagy része nem bizonyítékokon alapuló, miközben - nocebohatás miatt - panaszokat generál.  Kulcsszavak: koleszterinszint-csökkentés, lipidológia, kardiovaszkuláris kockázat, kockázat/haszon arány, irányelvek