Bevezetés: A tüdőgyógyászati rehabilitáció (PR) kedvező hatású a légzésmechanikára, mellkasi kinematikára, anyagcserére, belégző- és perifériás izomfunkcióra. A szabadtüdős merülés sportolókban hatásos. Cél: A szabadtüdős merülés (FD) során használt légzéstechnika alkalmazásának az összehasonlítása sportolókban és COPD-s betegek rehabilitációja során. Betegek és módszerek: 15 COPD-s beteg (9 férfi, 6 nő, átlagéletkor: 63+-7 év SE, FEV,: 43+-15ref%, BMI: 29+-7 kg/m2) vett részt az FD+PR csoportban és 30 COPD-s beteg (21 férfi, 9 nő, átlagéletkor: 66+-12 év SE, FEV,: 44+-18ref%, BMI: 26+-6 kg/m2) hagyományos PR programot végzett. A PR program mellkasfali mobilizációt, kontrollált légzési technikákat és egyénre szabott tréningprogramokat foglalt magában kerékpározás és futószőnyeg-kondicionálás formájában 6 hétig és a PR+FD csoportban 3 hét PR programot követően 3 hét PR+FD program következett. A betegek napi 30 perces komfortzónás levegővisszatartási tréninget végeztek az FD csoportban. Funkcionális paramétereket (légzésfunkció, mellkaskitérés - CWE, belégző izomerő - MIP, perifériás izomerő - GS, terhelési kapacitás - 6MWD, légzésvisszatartási idő - BHT és életminőség-skálákat - COPD Assessment Test [CAT]), modified Medical Research Dyspnoea Scale-t (mMRC) határoztunk meg és a betegség súlyosságát BODE indexszel (FEV" BMI, 6MWD, mMRC) és alternatív skálával (FEV" BMI, 6MWD, CAT). Eredmények: A légzésfunkció kivételével jelentős javulás volt megfigyelhető a funkcionális és életminőséget mutató értékekben mindkét csoportban. Jelentősen nagyobb javulást ért el a PR+FD csoport a következő paraméterekben: CWE, GS, 6MWD, MIP, BHT, CAT, mMRC, BODE index és alternatív skála, p<0,05. Következtetés: A szabadtüdős merülés technika potencírozni tudja a tüdőgyógyászati rehabilitáció hatását nemcsak a légzésvisszatartási idő értékében, hanem más funkcionális paraméterekben is.  Kulcsszavak: sportolók, COPD, komfortzónás légzési tréning, légzési hatékonyság