A szennyezett levegőjű területeken élő lakosság körében magasabb a krónikus légúti, illetve szív- és érrendszeri betegségek előfordulási aránya, ezért feltételezhető, hogy a COVID-19 járvány időszakában a gyakran kifogásolt levegőminőséggel jellemezhető településeken élők körében magasabb arányban lesznek azok, akiknél a fertőzés súlyosabb következményei jelentkeznek. Ugyanakkor a levegőminőség rövid távú romlása is hozzájárulhat a vírusfertőzések számának és súlyosságának emelkedéséhez. A légszennyezettség ezen hatásai a fertőzésnek kitett szervezet érzékenységének és ellenállóképességének változtatásán keresztül érvényesülnek. A cseppfertőzéssel, illetve a fizikai kontaktussal való fertőződés mellett a beltéri levegőben történő terjedést sem szabad figyelmenkívül hagyni. A jelen közlemény a COVID-19 járvány első évében megjelent, a légszennyezettség és a COVID-19 megbetegedések száma, illetve halálozása közötti összefüggést elemző tanulmányok rövid összegzése.  Kulcsszavak: COVID-19, levegőminőség, terjedés, halálozás, szellőztetés