Az elmúlt hónapokban újabb adatok láttak napvilágot a Covid-19-betegséget kísérő citokinviharral kapcsolatban. A kórkép lefolyását az eltelt idő és a súlyosság szerint több stádiumra oszthatjuk. A viraemia és a vírus okozta hatások a tünetmentes, enyhe vagy középsúlyos/súlyos, míg a citokinvihar által kiváltott sokszervi károsodás a súlyos és kritikus fázisokban jelentkeznek. Patológiai szempontból fontos az endothelaktiváció és -diszfunkció, az angiogenesis és a microthromboticus események együttes jelenléte. Mindezek a klinikumban az ARDS és légzési elégtelenség mellett cardiovascularis, idegrendszeri, hepaticus és renalis károsodást okozhatnak. Szintén fény derült a bradikininviharra, továbbá a citokin- és bradikininvihar ACE/ACE2 egyensúllyal való összefüggéseire. A kor is fontos: fiatalabb és idősebb betegekben eltérő az interferon-y és interleukin-6 (IL-6) egyensúlya, aminek terápiás konzekvenciája lehet. A kezelésben az antivirális szerek, a konvaleszcens plazma és a vírusellenes antitestek mellett a citokinvihart kortikoszteroidokkal, citokinellenes anti-testekkel, JAK-gátlókkal lehet csillapítani ("repurposing"). A legtöbb 11-6-gátló és a baricitinib több vizsgálatban igen hatékonynak bizonyult, de néhány nagyobb vizsgálat csalódást okozott. Utóbbi hátterében, többek között, a vizsgált beteg-populációk heterogenitása (kor, stádium, korábbi terápia), a stádium, illetve időablak figyelembevételének, illetve kiindulási biomarkerek alkalmazásának hiánya szerepelhet. A betegséget megfelelő súlyozásos osztályozás után, a súlyossági fázisnak megfelelően antivirális, immunszuppresszív szerekkel vagy azok kombinációjával érdemes kezelni.  Kulcsszavak: SARS-CoV-19, Covid-19, citokinvihar, repurposing, anticitokin-terápia, JAK-gátlók, kombinációs kezelés