A synoviális membrán patológiája / Nagy Viktória [et al.]
Bibliogr.: p. 27. - Abstr. hun., eng.
In: Osteologiai Közlemények. - ISSN 1217-0593. - 2020. 28. évf. 1-2. sz., p. 24-27. : ill.
A synoviális membrán az ízületi tok belső rétege, melyen belül további 2 réteget különböztetünk meg, az intimát és a subintimát. Az intima normál körülmények között 2-3 sejtsor vastagságú, "A" típusú makrofág sejtek és "B" típusú fibroblast sejtek alkotják. A synovium termeli az ízületi folyadékot, másnéven synoviát. Az ízületeket érintő gyulladás, synovitis során az intima akár 10-12 sejtsor vastagságúra is duzzadhat. Az intimát alkotó sejtek száma megnő, valamint arányuk is megváltozik. Fokozódik a synovia termelése, megváltozik a sejtek cytokin, kemokin és egyéb gyulladásos faktorok termelése, növekszik az erek permeabilitása. Rheumatoid arthritises betegek synoviumában germinális centrummal rendelkező folliculusok, valamint pannus is kialakulhat. Pigmentált villonodularis synovitis során a synoviális membrán lokális vagy diffúz szövettanilag többek között hemosiderint tartalmazó noduláris megvastagodása alakul ki. Primer synovialis chondromatosis során a subsynoviális rétegben metaplasztikus hyalinporcszövet által alkotott nodulusok képződnek. Kristály indukálta synovitis során az intraartikuláris kristályszemcséket fagocitálják a synovialis membrán makrofágjai, melyek a gyulladásos faktorok termelésén keresztül erősítik fel a gyulladásos folyamatot. Mindezen kórképek során a kialakult gyulladásos környezet az ízület fájdalmához, mozgáskorlátozottságához, valamint hosszú távon az ízületi porc- és csont eróziójához vezet.