A mikroszkóp felfedezése óta tudjuk, hogy az egymással szoros közelségben élő egyedeknek nem csupán a látható élőhelyük közös, hanem szemmel nem érzékelhető mikroorganizmusokat is megosztanak egymással, melyek bizonyos fokban adaptálódtak gazdáikhoz. Az emberek életterének bővülésével és ezzel párhuzamosan az állatok élőhelyének csökkenésével azonban új állatfajok kerülhetnek veszélyes közelségbe, ami következményes mikrobaátadással és az új gazdában a mikroba eltérő viselkedésével járhat. Feltételezhetően ez a jelenség vezetett a súlyos akut légzőszervi szindróma koronavírus-2 (SARS-CoV-2) kialakulásához, mely 2019-ben jelent meg először emberekben, és néhány hónap leforgása alatt milliókat fertőzött meg az egész világon. A pandémia leküzdéséhez és az újabb járványok megelőzéséhez minden lehetséges eszközt fel kell használni, ami együttműködést kíván a humánorvoslás és az állatgyógyászat, valamint az ökológiai, evolúciós és környezeti tudományok szakemberei között a globális "Egy Egészség" keretében. A közös célok érdekében történő összefogás jegyében a jelen tanulmány állatorvos és humánorvos szerzőpárosa összefoglalja azon ismereteket, amelyek a SARS-CoV-2 vonatkozásában mindkét szakma számára érdemlegesek lehetnek. Bemutatásra kerül a vírus eredete, természetes és mesterséges előfordulása különböző állatfajokban, valamint az állati koronavírusokkal kapcsolatos azon tapasztalatok, amelyek hozzájárulhatnak a SARSCoV2 működésének megértéséhez és az ellene való védekezés tökéletesítéséhez.  Kulcsszavak: SARS-CoV-2, koronavírusok, állatgyógyászat, Egy Egészség