A pandémia idején a két hónapig tartó korlátozások sok gazdasági és társadalmi változást hoztak világszerte. Többek között leálltak gazdasági tevékenységek, az oktatás formája átalakult, az egészségügyi ellátás korlátozódott, az embereknek meg kellett változtatniuk a napi életritmusukat, fogyasztási szokásaikat. Ezek a változások sok tekintetben elősegítik a fenntartható fejlődést - nagy kérdés az, hogy mennyire tartjuk fenn a kényszerből megváltoztatott szokásainkat. A járvány visszatérésének veszélye, a klímaváltozás kihívásai azonban előbb-utóbb ki kell, hogy kényszerítsék a társadalomból a túlélés miatti változtatásokat, a felkészülést az előrevetített kihívásokra. Három fontos pillérre kell alapozni a jövőbeli stratégiai tervezést: (1) Növelni kell a társadalom ellenálló képességét (resilience). (2) Olyan innovatív megoldásokban kell gondolkodni, melyekkel ellehet kerülni a "magas szénalapú jövőt", azaz a tiszta, megújuló energiaforrásokra támaszkodó gazdaságot kell fejleszteni. (3) Csökkenteni kell a társadalmi egyenlőtlenségeket. Legsürgősebb feladat az egészségügy felkészítése; a közegészségügyijárványügyi biztonság újbóli megerősítése. A jelenlegi járványhelyzet kezelése rámutatott arra, hogy elengedhetetlen a tudomány képviselői véleményének figyelembe vétele a politikai döntések meghozatala során.  Kulcsszavak: pandémia, fenntartható fejlődés, ellenállóképesség, közegészségügyjárványügyi biztonság