A metformin kardiovaszkuláris biztonságossága / Lukács Krisztina
Bibliogr.: p. 9. - Abstr. hun.
In: Háziorvos Továbbképző Szemle. - ISSN 1219-8641. - 2019. 24. évf. suppl. B., p. 6-9. : ill.
Számos bizonyíték támasztja alá, hogy a cukorbetegség jelentős független rizikófaktora az ateroszklerotikus kardiovaszkuláris betegségek (ASCVD) kialakulásának, amelyek máig a vezető halálokot jelentik 2-es típusú diabéteszben. Nem véletlen tehát, hogy az utóbbi években az antidiabetikumok szív- és érrendszerre gyakorolt hatása központi kérdéssé vált a diabetológiában. Amerikában 2008 óta, az Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet (FDA) előírása szerint, szigorú kardiovaszkuláris biztonságossági feltételeknek kell megfelelni az újonnan forgalmazni kívánt vércukor-csökkentőknek. Az elmúlt években az Amerikai (ADA) és az Európai Diabetes Társaság (EASD) is a kötelező kardiovaszkuláris végpontú klinikai vizsgálatok eredményének figyelembevételével alakítja ki a 2-es típusú diabétesz kezelésére vonatkozó konszenzusnyilatkozatát. A 2018 októberében ismertetett legújabb ajánlásban minden korábbinál hangsúlyosabban jelenik meg a beteg szív- és érrendszeri kockázatának mérlegelése, és a gyógyszerválasztás során a kardiovaszkuláris előnnyel rendelkező készítmények preferálása. Ez a gyakorlatban főként a második szer választásánál jelenik meg: ateroszklerotikus eredetű betegségeknél kardiovaszkuláris előnnyel rendelkező GLP-1-receptoragonista, szívelégtelenség vagy idült vesebetegség esetén SGLT-2-gátló az ajánlott készítmény. Ugyanakkor jogosan merül fel a kérdés, hogy milyen evidenciák állnak rendelkezésre a korábban forgalomba hozott készítmények, például a metformin kardiovaszkuláris biztonságosságát illetően?