Bevezetés: Congenitalis coronariaanomáliának tekintik azokat a coronariamorfológiai rendellenességeket, melyek 1%nál kisebb gyakorisággal fordulnak elő. Többségük nem jár tünettel, olykor azonban okozhatnak mellkasi fájdalmat, eszméletvesztést, és hirtelen halálhoz is vezethetnek. A coronariaanomáliák gyakoriságáról Magyarországon eddig csak invazív koronarográfiás adatok alapján jelent meg közlemény. Célkitűzés: Jelen vizsgálatunkban a coronariák eredési rendellenességeinek gyakoriságát mértük fel intézetünk coronariakomputertomográfiás angiográfián átesett betegeinél. Módszer: A coronaria-komputertomográfiás vizsgálatra került betegek felvételeinek értékelésekor rögzítettük a coronariaanomália jelenlétét. A vizsgálat indikációja általában mellkasi fájdalom volt. 128 szeletes berendezést használtunk, a vizsgálatok során részben retrospektív, részben prospektív EKG-kapuzást alkalmaztunk. Eredmények: 1751 beteg komputertomográfiás angiográfiás felvételeit elemeztük. A betegek között a férfiak aránya 38,4%, a vizsgálatra kerülők életkorának átlaga pedig 58,07 +- 11,07 év volt. Eredési anomáliát 1,83%-ban találtunk, ezen belül a leggyakoribb volt a körbefutó ág (ramus circumflexus) és az elülső leszálló ág különálló eredése a bal Valsalva-sinusból (1%). A további rendellenességek a következők voltak: a jobb coronaria eredése magasan az aortából (0,34%), ramus circumflexus a jobb sinusból vagy a jobb coronariából (0,34%), jobb coronaria a bal Valsalva-sinusból (0,057%), elülső leszálló ág részben a bal Valsalva-sinusból a circumflexustól külön, részben a jobb coronariából (kettős elülső leszálló ág, 0,057%). Következtetés: Mindössze 0,057%-ban fordult elő potenciálisan tünetet okozó coronariaeredési rendellenesség (a bal sinusból eredő jobb coronaria). A komputertomográfiás angiográfia segítségével a coronariaeredés helye pontosan megállapítható, tisztázható az ér lefutása és ennek során viszonya a környező struktúrákhoz.  Kulcsszavak: coronariaanomáliák, komputertomográfiás angiográfia