Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=144957
MOB:2018/4
Szerzők:Debreczeni-Máté Zsanett
Tárgyszavak:EMLŐ DAGANATAI; SZŰRŐVIZSGÁLATOK; EGÉSZSÉGMŰVELTSÉG
Folyóirat:Egészség-akadémia - 2018. 9. évf. 4. sz.
[https://etk.pte.hu/oktatas_aloldalak/egeszseg-akademia-folyoirat]


  Az emlőrák szűrővizsgálaton való részvételi viszonyulás és befolyásoló tényezők vizsgálata a 45-65 éves nők körében / Debreczeni-Máté Zsanett
  Bibliogr.: p. 187-189. - Abstr. hun., eng.
  In: Egészség-akadémia. - ISSN 2061-2850, eISSN 2063-8140. - 2018. 9. évf. 4. sz., p. 182-189. : ill.


Bevezetés: Magyarországon az emlőrák megbetegedések súlyos népegészségügyi problémát jelentenek. Célkitűzés: A kutatás célja felmérni, milyen a Szekszárd és vonzáskörzetében élő, veszélyeztetett korú nők szocio-demográfiai adatainak függvényében a szűrővizsgálatokhoz való viszonyulást. Vizsgálni kívántam, hogy milyen ismeretekkel rendelkeznek az emlődaganat kialakulásáért felelős rizikótényezőkről, illetve melyek azok az eszközök, amik pozitívan hatnak az emlőszűrő vizsgálaton való részvételre. Módszer: Leíró, kvantitatív, keresztmetszeti vizsgálatomat önkitöltős, anonim kérdőív segítségével valósítottam meg, mely 2018. február és ugyanazon év augusztusa között készült. A mintába nem véletlenszerű, kényelmi mintavétel során a Szekszárd és vonzáskörzetében élő, 45-65 év közötti nőket válogattam be (n=151). Kizárásra kerültek azok a nők, akik emlődaganatos betegségben szenvedtek, vagy akik emiatt gondozás alatt álltak. Az adatok feldolgozásához SPSS 20.0 szoftver és MS Excel 2016 programot használt am. A statisztikai elemzések során a leíró statisztika mellett a többváltozós elemzésekhez khi négyzet próbát és egyutas variancia analízist (ANOVA) alkalmaztam (p<0,05). Eredmények: A megkérdezettek 89,4%-a vett már részt emlőszűrő vizsgálaton, mely arány az elmúlt két évet tekintve 60,3%. A főbb szocio-demográfiai adatok családi állapot , iskolai végzettség nagyban befolyásolják a szűrésen való részvétel gyakoriságát (p< 0,05). Az egyes családi háttértényezők, mint a gyermektelenség negatívan befolyásolják a szűrésen való részvételt (p=0,05). A felsőfokú végzettségű nők magasabb ismeretszinttel rendelkeznek az emlőrákkal és annak szűrésével kapcsolatban, mint az alacsonyabb végzettséggel rendelkezők (p=0,016). Következtetések: A vizsgálat alapján az emlőrák és annak szűrésével kapcsolatos ismerethiány miatt a nők nincsenek tisztában a vizsgálat fontosságával. A részvételi arány növelésében meghatározó lépés lehetne az emlőrákkal és szűrésével kapcsolatos ismeretek szélesebb körű, több ismeretközlő csatornán történő terjesztése.  Kulcsszavak: emlőrák, ismeretszint, szűrési attitűd, veszélyeztetett korosztály