Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=144889
MOB:2020/3
Szerzők:Deák András; Fusz Katalin; Kanizsai Péter
Tárgyszavak:SARS-COV-2; PANDEMIA; SÜRGŐSSÉGI ÜGYELET, KÓRHÁZI; OSZTÁLYOZÁS; BETEGELÉGEDETTSÉG
Folyóirat:Orvosi Hetilap - 2020. 161. évf. 43. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/650/650-overview.xml ]


  A COVID-19-járvány alatti betegelégedettség egy sürgősségi betegellátó osztályon / Deák András, Fusz Katalin, Kanizsai Péter
  Bibliogr.: p. 1823. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/650.2020.32037
  In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2020. 161. évf. 43. sz., p. 1819-1823. : ill.


Bevezetés és célkitűzés: A nagy betegszám a sürgősségi osztályokon a dolgozók megterhelését növeli, a betegelégedettséget csökkenti. Ennek a tendenciának megállítására és javítására több módszert is bevezettünk 2019-ben. A COVID-19-járvány során a betegek a sürgősségi osztályt keresték fel azon panaszaikkal, amelyekkel amúgy a háziorvost vagy a szakambulanciákat keresték volna fel, továbbá a szakdolgozók több mint 15%-a a Koronavírus Ellátó Központban dolgozott 2020. áprilisban és májusban. Célunk volt felmérni a 2019-ben bevezetett intézkedéseknek, valamint a COVID-19-járvány okozta pluszmegterhelésnek a betegelégedettségre gyakorolt hatásait. Módszer: Longitudinális, kvantitatív, leíró jellegű, kérdőíves felmérést és dokumentumelemzést végeztünk a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ (PTE KK) Sürgősségi Orvostani Tanszékének Sürgősségi Betegellátó Osztályán 2019. április 1. és 2020. május 31. között (n = 999). A felmérés első részében 354, a második részében 645 kérdőívet elemeztünk, valamint a dokumentumelemzés során a betegszámokat használtuk fel. Az adatelemzéshez leíró statisztikát, kétmintás t-próbát és Mann-Whitney-tesztet végeztünk (p<0,05). Eredmények: A felmérés első hónapjában a páciensek és hozzátartozók 51%-a értékelte pozitívan a PTE KK Sürgősségi Orvostani Tanszékének Sürgősségi Betegellátó Osztályát, míg novemberre ez az arány 99%-ra emelkedett. A kommunikációs tréninget és egyéb intézkedéseket követően pozitív irányba változott az ápolókról (Z = -2,25, p = 0,024), az orvosokról (Z = -2,25, p = 0,024) és az osztályról (Z = -2,24, p = 0,025) alkotott vélemény. A COVID-19-járvány alatt csökkent a betegelégedettség: a dolgozók viselkedését (Z = -4,16, p<0,001) és a szolgáltatások minőségét (Z = -3,88, p<0,001) is rosszabbnak ítélték. Következtetés: A bevezetésre került intézkedéseink pozitív hatásait mérhetjük a betegelégedettség növekedésén keresztül. Eredményeink rámutatnak arra, hogy a COVID-19-járvány miatti dolgozói megterhelés negatívan befolyásolta a betegelégedettséget.  Kulcsszavak: betegelégedettség, egykapus ellátórendszer, sürgősségi betegellátó osztály, triázsidő, sürgősségi osztályos diszpécser, kommunikációs tréning, COVID-19