Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=144882
MOB:2019/4
Szerzők:Rákóczi Ildikó; Sárváry Attila; Gyulai Anikó; Takács Péter; Jávorné Erdei Renáta
Tárgyszavak:FELNŐTT; DOHÁNYZÁS; KOCKÁZAT; EGÉSZSÉGÜGYI FELMÉRÉSEK
Folyóirat:Egészségfejlesztés - 2019. 60. évf. 5. sz.
[https://folyoirat.nefi.hu/index.php?journal=Egeszsegfejlesztes ]


  A felnőtt lakosság dohányzási szokásai Nyíregyházán / Rákóczi Ildikó [et al.]
  Bibliogr.: p. 84-86. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.24365/ef.v60i5.522
  In: Egészségfejlesztés. - ISSN 1786-2434, eISSN 2498-6666. - 2019. 60. évf. 5. sz., p. 76-86. : ill.


Bevezetés: Világmértékben a dohányzás évente közel 6 millió ember haláláért felelős, ezen belül 600 ezer fő azoknak a száma, akik másodlagos dohányfüst-expozíciót (second-hand smoke, SHS) szenvedtek el. A Tobacco Atlas 2018-as számában megjelent jelentés alapján a 15 éves vagy annál idősebb személyek közül világszerte 942 millió férfi és 175 millió nő dohányzott napi rendszerességgel. Magyarországon a dohányzás népegészségügyi és egyben nemzetgazdasági kihívást is jelent. Komoly kockázati tényező a különböző daganatos és krónikus megbetegedések kialakulásának szempontjából; a dohányzás következtében kialakuló betegségek adják a második vezető halálokot. Jelen tanulmányunk célja a Nyíregyháza város életminősége - Háztartáspanel kutatás 2018-as adatbázisára támaszkodva bemutatni a város felnőtt lakosságának dohányzási szokásait. Módszertan: Az adatfelvétel a 2017/2018-as évben történt, az állandó nyíregyházi lakcímmel rendelkező, 18. életévüket betöltött lakosok körében. Eredmények: A felmérésben résztvevő, Nyíregyházán élő felnőtt lakosság 26,2%-a rendszeresen dohányzik. Korcsoportos bontásban vizsgálva kitűnik, hogy a rendszeres dohányzók zömét döntően a fiatal és középkorú felnőttek, 18-34 (35,2%) és a 35-64 évesek (24,9%) képezik. A 65 éves vagy ennél idősebb korosztályban alacsonyabb a dohányzók aránya (19,2%). A környezeti dohányfüst káros hatásai által sújtottak aránya szintén a 18-34 éves korosztályban a legmagasabb, e csoport válaszadóinak 7,9%-a naponta több mint 5 órát tölt "passzív dohányos" környezetben. Ezen tanulmány alapadatai szerint az alacsonyabb iskolai végzettség és munkanélküliség nem bizonyult veszélyeztető tényezőnek a dohányzás szempontjából. Következtetések: Céljaink elérésére - a lakosság egészségi állapotának javítására - az alapellátás prevenciós szolgáltatásainak bővítése kedvező hatással lesz. Az egészségfejlesztési programok közül a legjelentősebb változás a dohányzásról leszokni szándékozók támogatásától várható. A vonatkozó egészségügyi szakmai irányelv valamennyi egészségügyi dolgozó számára ajánlásokat fogalmaz meg. Ennek egyik igen fontos eleme a leszokás támogatás gyakorlatának oktatása és fejlesztési lehetőségeinek beillesztése a szakdolgozói képzésekbe.  Kulcsszavak: dohányzási szokások; dohányzásról való leszokás; kockázati csoportok; Nyíregyháza