Bevezetés: A lelki egészséget nem lehet különválasztani a demográfiai változóktól, életmód-tényezőktől és a fizikai paraméterektől, mert ezek dinamikus kölcsönhatásban vannak egymással. Kutatásunk célja annak kiderítése volt, hogy Nyíregyháza város lakossága milyen mutatókkal rendelkezik a lelki egészség szempontjából: a lakosok hogyan jellemzik magukat a jóllét és lelki egészség konstruktumában, mennyire élik meg stresszesnek az életüket, hogy alakulnak a depressziót mérő mutatók, és mennyire érzik, hogy értelmes életet élnek. Módszertan: Kutatásunkban 386 nyíregyházi lakos vett részt: 142 férfi (36,8%) és 244 nő (63,2%). Átlag életkor 49,96 év. A következő mérőeszközöket alkalmaztuk: WHO Általános Jóllét Skála (WBI-5), Rövidített Beck Depresszió Kérdőív, Rövidített Stressz és Megküzdés Kérdőív élet értelmességét mérő alskála (BSCI-LM), Észlelt Stressz Kérdőív (PSS), Lelki Egészség Kérdőív (GHQ) és az Egészségi Állapot Önbecslése. Leíró statisztikát, 2 mintás t-próbát, ANOVA próbát és korrelációanalízist alkalmaztunk. Eredmények: A Jóllét Skála átlagértéke az egészségi állapot romlásával csökken, a jövedelem emelkedésével emelkedik (p<0,0001). A depressziós tünetek súlyossága szignifikánsan nő az életkor emelkedésével (p=0,002) és az egészségi állapot romlásával (p<0,0001). Az élet értelmességét mérő alskála átlagértéke szignifikánsan emelkedik a nettó jövedelem emelkedésével (p=0,048) és az egészségi állapot egyre kedvezőbb megítélésével (p<0,0001). Szignifikánsan magasabb a stressz-szintje azoknak, akik saját egészségi állapotukat nagyon rossznak értékelik (p<0,005), és nagyobb mentális funkciócsökkenés tapasztalható az ő esetükben (p<0,0001). Az észlelt stressz szintje és a mentális funkciócsökkenés a jövedelmi kategóriák közül a felső-középosztályban szignifikánsan emelkedettebb. Következtetés: Eredményeink szerit az idősebb kor, a kedvezőtlennek ítélt egészségi állapot és az anyagi helyzet negatív módon befolyásolják a lelki egészséget. Éppen ezért az idősek, a betegek és a kedvezőtlen anyagi helyzetben levő személyek pszichés támogatására az egészségügyi és szociális szakmában dolgozóknak kiemelt figyelmet kell szentelniük. Vizsgálatunk alapján úgy tűnik, hogy a megélt élethelyzet szubjektív terhe a meghatározó, és nem az objektív demográfiai mutatók.  Kulcsszavak: lelki egészség; stressz; jóllét; depresszió