A zöld infrastruktúra jelentőségét az Európai Uniós szakpolitikák formálása során számos területen felismerték. A zöld infrastruktúra képes összeköttetést teremteni a meglévő természeti területek között, hat a gazdasági növekedésre, a termelékenységre és az emberi egészségre. A WHO Ottawai Charta néven ismertté vált dokumentuma már 1986-ban kiemelte, hogy a környezet jelentősen támogatja az emberi egészséget, így a természeti erőforrások megőrzése alapvető minden egészségvédő stratégiában. Az utóbbi években kezdtek felértékelődni azok az előnyök, amelyeket a természet sokszínűsége jelent az emberi egészség számára. Egyre több megalapozott bizonyíték áll rendelkezésre arról, hogy a természetes környezet milyen kedvező hatásokat fejt ki egészségünkre és milyen sokrétűen járul hozzá jóllétünkhöz. A közlemények kiemelik, hogy a természetnek pozitív hatása van a mentális és a fizikai egészségre, a gyógyulási hajlamra, szívműködésünkre, a koncentrálóképességre, a stressz és a vérnyomás csökkentésére, a viselkedésre és egyéb tényezőkre, különösen a gazdaságilag elmaradottabb közösségek, gyermekek, várandós édesanyák és idősek számára. Többen felhívják a figyelmet a szabadban való sportolás, fizikai aktvitás kedvező pszichés hatásaira is. A természetben tapasztalható gyors biodiverzitás csökkenés azonban egy másik megatrend, az asztma, allergia és egyéb krónikus gyulladásos folyamatok kialakulásához vezethet, elsősorban a városi lakosság körében. Itt meg kell említeni, hogy a városi növényzet allergizáló hatását sokféle tényező befolyásolhatja, az ún. ?higiénés hipotézis" szerepe igen jelentős. Mindazonáltal a zöld környezet kedvező hatásai összességében ellensúlyozzák az allergia kialakulását. A várostervezők, fenntartók és döntéshozók számára fontos kihívás az egyre sűrűbben beépített városok tervezése, ugyanakkor meg kell felelni az ökoszisztémák fejlesztési és egészségi követelményeinek is. A városi zöldfelületek tervezését és fenntartását a helyi lehetőségeknek kell meghatározni, figyelembe véve a földrajzi és kulturális adottságokat.  Kulcsszavak: zöld infrastruktúra, biodiverzitás, egészséghatások, jóllét