A húgyúti fertőzések, különösen az alsó húgyúti infekciók nagyon gyakoriak, és elsősorban a nőket érintik. Minden második nő élete során legalább egy alkalommal átesik húgyúti gyulladáson. Az utóbbi időkben a húgyúti kórokozók antibiotikum-rezisztenciája folyamatosan bővül a gyakran, hosszan és sokszor feleslegesen alkalmazott antibiotikumkezelések következményeként. A növekvő antibiotikumrezisztencia mellett a normális hüvely- és bélflóra is kedvezőtlen minőségi és mennyiségi változásokon megy keresztül, amelynek következtében a szervezet védekezőképessége csökken, illetve egyéb intesztinális, urogenitalis gyulladások és funkciózavarok alakulhatnak ki. Ugyanakkor nők nem komplikált cystitise az esetek közel felében spontán, antibiotikum adása nélkül is maradéktalanul gyógyul. Érthető tehát a törekvés, amely mind a kezelő szakemberek, mind pedig az érintett betegek szemszögéből tekintve egy irányba mutat: az antibiotikumok széles körben történő használatát jelentősen vissza kell szorítani az alsó húgyúti infekciók kezelésében, megelőzésében. A szerzők a női húgyúti infekciók ellátásának "új" szemléletét mutatják be kiemelt jelentőséggel foglalkozva a megelőzésben és kezelésben egyaránt hatékony, mellékhatásokat minimálisan mutató fitoterápia szerepével. A kezelés alapja a rizikóbesorolás, amely során ki tudjuk szűrni az antibiotikumkezelésre biztosan nem szoruló betegeket. Életmód-tanácsadással, prevencióval, gyulladáscsökkentő és fitoterápiás készítmények használatával az érintettek jelentős hányada tünet- és panaszmentessé tehető.  Kulcsszavak: húgyúti infekció, fitoterápia, nem komplikált cystitis