Célkitűzés: A perinatális patológia egyik figyelemre méltó területe a veleszületett rendellenességek miatt végzett terhesség terminációk eseteiben patológiai szakmai vélemény formálása. Elsődlegesen arra kerestük a választ, hogy a patológiai vizsgálatok során észlelt malformációk és a klinikai prenatális diagnosztikai észleletek között található-e egyezés vagy diszkrepancia, és ezeknek a korrelációja miként változott a vizsgált négy évben. Anyag és módszer: Az SZTE Patológiai Intézetében 2015 és 2018 között orvosi indok miatt terminált terhességekből származó 92 fetus adatait adatbázisba rendeztük. Vizsgáltuk az anyai kormegoszlást, a fetusok gesztációs korának és nemének a megoszlását, a fejlődési rendellenességeket, illetve a klinikopatológiai korrelációt. A kapott eredményeket összehasonlítottuk az intézet korábbi kutatásaival és további hazai és külföldi tanulmányok adataival. Eredmények: A 92 művi abortum esetén az átlagos gesztációs kora terhesség terminációk időpontjában 19,6 hét volt. Az anyai átlagéletkor 32,9 év. A kongenitális malformációban szenvedő és a kromoszóma-rendellenességekkel rendelkező fetusok nemi megoszlásában fiú túlsúly volt felfedezhető. A leggyakrabban a szívfejlődési rendellenességek fordultak elő 21,74%-ban. A központi idegrendszer érintettsége az esetek 20,65%-ában, az urogenitális malformációk 17,39%-ában, a tüdő és légutak rendellenességei 10,87%-ában voltak jelen. Legkisebb arányban a gasztrointesztinális anomáliák fordultak elő, 4,35%. Az átlagos gesztációs kor kromoszómaeltéréssel rendelkező fetusoknál 20,3 hét volt. Az anyai átlagéletkor 35,3 év, az anyai életkor előrehaladásával nőtt a kromoszómaeltérések aránya. A kromoszóma-rendellenességek között a 21-es triszómia dominált. A vizsgált időszakban 66,3%-ban egyezett a klinikai és a patológiai diagnózis. A patológiai észlelet további információval szolgált az esetek 20%-ában, 1,1%-ban módosította a klinikai észleletet. Az esetek 12,6%-ában ugyan eltérés mutatkozott a klinikai és a patológiai vélemény között, de ezt a termináció szempontjából nem tekintettük szignifikánsnak, minor eltérésként került értékelésre. Diszkrepanciát egyetlen alkalommal sem találtunk. Következtetések: A prenatális diagnosztika fejlődése megköveteli a perinatális patológiai vizsgálatok fejlődését is. A patológiai eredmények további lehetőségeket adnak az invazív és noninvazív prenatális diagnosztika fejlesztéséhez. A veleszületett fejlődési rendellenességek felismerésében nagy szerepe van a prenatális szűrővizsgálati programokon való részvételnek, s a rizikócsoportokra különösen nagy hangsúlyt kell helyezni.  Kulcsszavak: magzati diagnosztika, klinikopatológiai korreláció, patológiai vizsgálatok, nemzetközi vizsgálatok, prenatális patológiai vizsgálatok