A nyaki gerincszakasz degeneratív elváltozása az életkorral, a modern életformával arányosan növekszik. A nyaki radikuláris tünetekkel járó kórkép a nyaki idegek kompressziójából fakadó klinikai tünetegyüttes, mely fájdalomban, szenzoros és motoros deficitben, csökkent reflexekben vagy ezek kombinációjában mutatkozhat meg. A legtöbb betegnél, akinek nem specifikus nyakfájdalma van, a tünetek hátterében testtartási vagy mechanikai okok állhatnak. Ám mindig több tényező lehet a háttérben, így a rossz testtartás mellett a szorongás, a nyakizmok feszülése, de a foglalkozási ártalmak vagy a sporttevékenység hatása sem elhanyagolható. Számos konzervatív kezelési módszerrel találkozhatunk, melyeket több-kevesebb sikerrel alkalmazhatunk a kezelések során, ezek hatékonyságát több iránymutatás elemzi. A vizsgálatok közül kiemelendő a mély nyakizmok erejének mérése a Cranio-cervicalis flexiós teszttel vagy a gyöki érintettséget vizsgáló Spurling-teszt. A fizioterápiás kezelések közül a nyaki trakció és a nyaki retrakció gyakorlata, a nyaki gerinc és a fej helyes tartásának beállítása, a gerinc mozgásterjedelmének és izomerejének visszaállítása, az izomdiszbalansz csökkentése kap nagy jelentőséget, de a törzsstabilizáció és a betegoktatás is hangsúlyos. Jelen szakirodalmi feldolgozás áttekinti a fizioterápiás evidenciákat és irányelveket, valamint a gyakorló gyógytornászok számára klinikai vizsgálati és kezelési módszertant ajánl.  Kulcsszavak: nem specifikus nyakfájdalom, nyaki radikuláris tünetekkel járó kórkép, rehabilitációs irányelv