Az elmúlt évtizedekben világviszonylatban a civilizációs betegségek rohamos terjedése következett be, és az általuk okozott halálozások már jó ideje a legnagyobb arányúak. A témával foglalkozó kutatások hamar kiderítették, hogy a krónikus betegségek terjedéséért mindenekelőtt az emberiség megváltozott életmódja a felelős. A vázoltak új kihívások elé állítják az élelmiszeripart: olyan új élelmiszereket kell kifejlesztenie, amelyek egészségvédő hatásuk révén lassítják az emberiséget sújtó civilizációs betegségek terjedését. A tanulmány bemutatja azokat a fogyasztói trendeket, amelyek hatással vannak a fiatalok táplálkozási szokásaira. További célkitűzés a különbségek feltárása a táplálkozási trendek és a fiatalok étkezési attitűdjei között. A kutatás keretében országos kérdőíves fogyasztói felmérést végeztünk ezer fiatal bevonásával. A vizsgált célcsoport tagjainak életkora 11-18 év közötti volt. Az eredmények szerint a "természetesen funkcionális" trend erősödésére kell számítanunk az elkövetkező években, és a jövőben is ez lesz a legfontosabb hajtóereje az egészséginnovációknak. A fiatalok többsége a hét minden napján fogyaszt reggelit, ebédet és vacsorát, ugyanakkor megjegyzendő, hogy a fiatalok 15-16%-a ritkábban, mint heti három napon vagy soha nem reggelizik. Az étkezések közötti falatozási szokások kedvezőtlenek, a leggyakrabban fogyasztott termékek a csokoládé (60,8%), a chips (43,0%) és a sós rágcsálnivalók (41,9%). Némi bizakodásra adhat okot, hogy a gyümölcs (39,3%) is előkelő helyen szerepel a nassolnivalók között. A nassolási szokások mellett annak időpontja is a rizikótényezők közé sorolható; a diákok többsége délután vagy az esti órákban szokott nassolni. A fiatalok szubjektív véleménye szerint a család valamennyi tagja számára fontos az egészséges táplálkozás, úgy vélik, hogy édesanyjuk tud a legtöbbet az egészséges táplálkozásról. Az eddig tapasztalt tendenciától eltérően a fiatalok saját egészségi állapotukat ítélik a legjobbnak a családon belül. A három legfontosabb információforrás a fiatalok számára az egészséges táplálkozásról a szülők, az internet és a tanárok. Az eredmények arra hívják fel a figyelmet, hogy a szülők és a tanárok felelőssége nagy a fiatalok táplálkozási szokásainak formálásában. Az interneten elérhető információk egy része a táplálkozással kapcsolatban nem tekinthető hiteles forrásnak, amivel szemben a szakmai szervezetek együttes és koordinált fellépése jelenthet megoldást.  Kulcsszavak: fiatalok, trendek, táplálkozás, szokások, attitűdök, egészség