Bevezetés. A krónikus vénás betegségek (KVB) hőablációjának egyes problémái indokolják a technológia változtatását, melynek során kisebb hőmennyiség alkalmazását és kedvezőbb energia közlési algoritmus bevezetését tartjuk indokoltnak. Véleményünk szerint az endovénás hegesztés (EVH) optimálisabb, mint az eddigi eljárások, melynek során a paraméterek automatikus generálásával, a nagyfrekvenciás modulált áram hatása alatt, a véna fal denaturálásával végeztük az ablációt. Célkitűzés. a krónikus vénás betegségben szenvedők kezelésében az endovénás hegesztés alkalmazása, és eredményeinek tanulmányozása. Beteganyag. Az EVH-t 26 beteg 40 műtétje során alkalmaztuk, akik CEAP C3 - C5- stádiumban voltak (9 férfi és 17 nő, 30 és 65 év közöttiek). A beavatkozást a v. saphena magnán (VSM) 34, a v. saphena parván (VSP) 6 esetben végeztük, A VSM és VSP junkcionális szakaszainak átmérője 12,8 és 24,3 mm, illetve 6,2 és 9,4 mm közötti volt. Az eredményeket 1, 3 és 6 hónap után értékeltük: posztoperatív fájdalom, ultrahang (UH) adatok és szövődmények jelenléte vagy hiánya vonatkozásában. Módszerek. Az EVH készülék egy EK 300M (Svarmed, Ukrajna) generátorból és egy hegesztőeszközből áll, amelynek munkarésze egy legfeljebb 3 mm átmérőjű és legfeljebb 5 cm hosszúságú bipoláris kialakítású elektróda volt. A hegesztési periódus 10 és 100 V közötti árammal, 50-500 kik frekvenciájú, 0,1-től 250 kHz-ig modulált váltakozó árammal történt, a mért szövet-ellenállás 0,1-től 1000 Ohm-os volt. A hegesztés idő-tartamát a relatív rezisztencia együtthatója határozta meg a következő képletnek megfelelően: k = Ri(ti)/R0(t0), ahol Ri(ti) az áramlásellenállás, R0(t0) a kezdeti ellenállás. A k bizonyos értékének elérésekor a készülék befejezi a hegesztést. Az EVH hatását a VSM 16 különböző szegmensében végzett, 4,5-23 mm átmérőjű vénák elővizsgálata során tanulmányoztuk. Az elektromos és hőmérsékleti adatok dinamikáját Matcad software alkalmazásával értékeltük. Haematoxin-eozin, Van Gieson és elastica szövettani festést alkalmaztunk. A hegesztést, vagyis a véna szúrását, az eszköz bevezetését és pozicionálását, valamint a tumescent érzéstelenítést az általánosan elfogadott módszereknek megfelelően UH irányítás alatt végeztünk. A VSM beömlésében a hegesztő eszköz munkarészének disztális pólusa a v. epigasztrica szintjében helyezkedett el, míg a VSP beömlésében ez a mélyvénától 1 cm-re volt. Az ablációt 5 cm-es szakaszonként ismételtük. Eredmények. Az elővizsgálatok során az egyes véna-szakaszokat 5-12 másodpercig 55-80 °C-ra melegítettük. A beavatkozás során függetlenül a vénák átmérőjétől és a lumenben lévő maradék vér mennyiségétől a véna fal denaturálódott. Paravasalis zsírszövet károsodást nem figyeltünk meg, még az ismételt hegesztéssel össze-függésben sem. A patomorfológiai vizsgálatok megállapították: a véna fal elsősorban az intima és media rétegekben változik meg. Az endothel koagulálódik és elpusztul, a kollagén és a simaizomrostok homogenizálódnak, az adventicia leválik. A hegesztés során, az abláció ultrahang jeleinek kialakulását megfigyeltük. Nem volt posztoperatív fájdalom 17 esetben (65,4%), közepes fokú fájdalom 9 (34.6%) betegnél volt. Egy hónap után a kezelt vénszegmensek minden betegnél elzáródtak; 7 betegnél (26,9%) már a fibrózis jelei is látszottak; 3 hónap után 12 esetben (46,2%) a vénaszegmensek egyértelmű fibrózisát észleltük; 6 hónap elteltével 26 esetben (100%) az UH "termikus crossectomiát" mutatott. Minden betegnek kielégítő kozmetikai eredménye volt; szövődmény nem lépett fel. Megbeszélés. Az EVH módszer az esetek 100% - ában mutatta a limitált ablációt, beleértve a nagy véna-átmérőjű eseteket is. Kimutattuk, hogy más termikus ablációs módszerekkel ellentétben az EVH minimális szöveti hőkárosodással fenyeget, elkerüli az égési sérüléseket és a paresztéziákat. A korlátozott számú beteg és rövid megfigyelési idő azonban indokolja a további vizsgálatokat. Következtetések. 1. Az EVH lehetővé teszi a vénák szabályozott elektrotermikus abláci