Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata 1989-ben csatlakozott az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) "Egészséges Városok" (Healthy Cities) programhoz, 1994-től pedig a szűkebb Európai Egészséges Városok Projektvárosi Hálózatában (European Network of Designated Healthy Cities) is részt vesz. A lakosság egészségi állapotának kedvező befolyásolása érdekében Győr városban tudatos beavatkozások történtek az elmúlt 3 évtizedben. Ennek egyik kerete jelenleg a 2016 decemberében Győr város közgyűlése által elfogadott Győr Városi Egészségfejlesztési Terv, amely széles társadalmi konszenzusra, szakmaközi együttműködésre épül. A szükségletalapú tervezési folyamatot az "Egészség 2020" (Health 2020) és a "Fenntartható Fejlődési Keretrendszer 2030 - Agenda 2030" (2030 Agenda for Sustainable Development) stratégiák célkitűzései is orientálták. Kiemelt szempont volt, hogy milyen módon kaphatnak még nagyobb hangsúlyt az egészség aspektusai a várospolitika és a várostervezés alakításában, hasznosítva a döntéshozatalban az itt élők tapasztalati tudását, építve a közösség aktivitására, és a multiszektoriális megközelítésre. Fontos célként jelent meg az önkormányzat fejlesztési dokumentumainak egészségfejlesztési tervbe integrálásán túl, a WHO "Egészséges Városok" program elvei érvényesülésének elősegítése a város életét befolyásoló fejlesztési dokumentumokban. Új elem az "Egészség 2020" stratégiával összhangban, az egészségügyi szolgáltatókkal való együttműködés gyakorlatának továbbfejlesztése a kórházzal és az egészségügyi alapellátással az egészségfejlesztés érdekében. A WHO "Egészséges Városok" program elmúlt 30 évében Győr városában stabil politikai támogatás jött létre, széles körű együttműködő hálózat alakult ki, sokrétű tevékenység valósult meg. A hátteret biztosító intézményi struktúra pedig a fenntarthatóság biztosítékát jelenti.  Kulcsszavak: WHO Egészséges Városok program; városi egészségkép; egészségfejlesztési terv; komplex, szükséglet alapú tervezés; multiszektorialitás