A cikk doktori disszertációm összefoglalását tartalmazza, és annak tézisfüzetére épül. A munka fő célja olyan kockázat-kiigazított fejkvóta-számítási modell felépítése volt, amely kiindulópontot, szakmai alapot jelenthet egy - a jelenleginél hatékonyabb és méltányosabb hazai egészségügyi forráselosztás megteremtéséhez, mivel elszakad a jelenlegi alapvetően historikus disztribúciótól, és a biztosítottak egészségügyi szükségleteinek figyelembe vételére is lehetőséget kínál. A doktori munka során felépült egy adatbázis Magyarország 9,7 millió lakosára vonatkozóan, amely egyéni szinten korábban hazánkban nem volt elérhető, és az egészségügyi kiadásokkal összefüggésben ilyen módon és volumenben még nem vizsgált jellemzőket tartalmaz. Ilyenek a személyek lakhelyének fejlettsége, családi állapota, jogviszonya, korábbi évek egészségügyi kiadásai, illetve a vagyoni helyzetre és az iskolai végzettségre utaló tényezők. Az adatbázis létrejöttével - amelyben a 2015-ös év több mint 1000 Mrd Ft költése állt (nagyjából az éves közfinanszírozás 64%-a) - lehetővé vált ezen jellemzők és az egészségügyi igénybevétel összefüggéseinek vizsgálata két fontos szempont alapján is. Az egyik az egyének egészségügyi igénybevételi helyének összehasonlítása a tényleges hivatalos lakhellyel, a másik pedig az egészségügyi kiadásokban legnagyobb szórást okozó, "drága"-ként definiált betegségek azonosítása. A modell felépítése során öt különböző statisztikai módszer vizsgálata történt meg (pl. lineáris regressziós modell és mesterséges intelligencia [AI] modell). Eredményként bebizonyosodott, hogy valóban megkülönböztethetők olyan tényezők, amelyek a közvetlen egészségügyi szükségletre utalnak, és olyanok is, amelyek az ellátórendszer kínálati oldalát jellemzik. Az angol forráselosztási rendszertől átvett sterilizálás, illetve az elveszített életévek kompenzációjával a kínálati tényezők hatását semlegesíteni lehet. Ezen túl igazolódott az is, hogy Magyarországon is rendelkezésre állnak, illetve megteremthetők azok a feltételek, amelyek lehetővé tennék az egyén egészségügyi szükségletének megfelelő becslését, és ezáltal egy kockázat-kiigazított fejkvótának a kialakítását. Röviden bemutatom azt is, hogy a kialakított módszertan hogyan változtatná meg megyei és kistérségi szinten az egészségügyi források jelenlegi felosztását.