A lipidcsökkentő kezelés gyakorlata és a lipidparaméterek alakulása akut koronária szindróma után / Noori Ebrahim [et al.]
Bibliogr.: p. 80-81. - Abstr. hun., eng.
In: Metabolizmus. - ISSN 1589-7311. - 2019. 17. évf. 2. sz., p. 77-81. : ill.
Koronária-ateroszklerózisnak gyakran az első megnyilvánulási formája az akut koronária szindróma (ACS) vagy hirtelen szívhalál. Ateroszklerózis progressszióját gátló gyógyszerek fontos csoportját képezik a statinok. Jelenlegi ajánlások nagy hangsúlyt fektetnek a lipidcsökkentő terápiára ajánlott célértékek megadásával. Célunk az volt, hogy a 2018-as év során osztályunkon megfordult ACS-es betegeknél retrospektíven megvizsgáljuk terápiás gyakorlatunkat, illetve célértékek elérésének eredményességét. Bár teljes beteganyagunkat még nem sikerült feldolgoznunk, azonban az eddigi adatok alapján is nagy különbség volt tapasztalható az ajánlások és a gyakorlat között. Eredményeink alátámasztották, hogy ACS ellátását követően a betegek jelentős része, 78%-a nagy dózisú statinkezeléssel került elbocsátásra. A további kontroll során azonban a célérték elérése átlagosan csak 30%-ban volt sikeres, amely egybevág a korábbi nagy tanulmányok eredményeivel. Említésre méltó az akut koronária szindrómás betegek körében a nagyarányú dohányzás (40%), diabétesz (43%), valamint az, hogy ezen kórképben főképp az 50-59 éves korcsoport érintett leginkább, akiknél a legmagasabb, 3,89+-1,06 mmol/l LDL-koleszterin (LDL-C) és legmagasabb, 4,83+-1,31mmol/l non-HDL-koleszterin (non-HDL-C) érték is. Eredményeink alapján hangsúlyozzuk a gondozás fontosságát, amellyel tovább javíthatók a célértékek elérése, ezáltal életminőség, életkilátások javulása. Kulcsszavak: akut koronária szindróma, statinok, irányelvek, LDL-koleszterin